Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

árok Ny-i oldalán már az emlékmű alapozási munkálatai közben agyagba rakott kőfal maradványait figyeltük meg. AII. sz. árokban egy köves alapozású (vastagsága kb. 20 cm) öntött habarcsos, fehér színű járószintet találtunk, a mai felszíntől kb. 160 cm mélységben. Ezt a felső járószintet egyszer megújították. A járószintben és a fölötte levő pusztulási törmelékben faszéndarabokat, XVI-XVII. századi kerámiatöredékeket és állatcsontokat találtunk. A belső járószint D-i végén kiszedett fal helyét rögzítettük, É-i végén a fal helyét újkori beásás pusztította el. Falvastagságát idő- és tér hiányában nem állapíthattuk meg. Ugyancsak meghatározhatatlan maradt az épület pontosabb alaprajzi elrendezése, funkciója. A mindenképpen török hódoltság kori építményt La Vergne 1689ben török templomnak nevezte és sokszögű alaprajzzal ábrázolta. Rekonstrukciónk szerint elképzelhető, hogy az épület nyolcszögű volt, belmérete kb. 11x11 m lehetett. Siklósi Gyula 164. Szigliget, Vár (MRT 1. k. 46/3. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). Negyedik éve folytattuk a vár feltárását. Ezúttal a belső vár kapuja előtte sziklába vájt farkasveremmel - és környéke került megkutatásra. Elkezdtük a belső vár ÉK-i sarkán állt - igen erősen elpusztult - épület vizsgálatát is. A feltárás és helyreállítás költségeit továbbra is a Szigligeti Vár Alapítvány fedezte. Gere Lászió-Rainer Pál Szihalom-Budaszög Id. 89. sz. 165. Szikszó-református templom (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A református templom kutatása keretében két szelvényt nyitottunk a sekrestyében. Ennek során előkerült egy diagonálisan rakott téglákból kialakított padló. A rajta lévő égésréteg alatt erősen sérült, valószínűleg XVII. század eleji lengyel ezüstpénz volt. A padló felett több talajréteg is feküdt, az egyik felső réteg számos, az 1660-as években vert lengyel pénzt tartalmazott. Közvetlenül a padló alatt előkerült az egyenes szentélyzáródású templomhoz tartozó sekrestye keleti és északi alapfala. Nem sokkal a gótikus sekrestye alapozási kiülése alatt az Árpád-kori templom bontási törmelékére akadtunk, benne festett vakolatdarabokkal. Ezek egyike festett felületével a gótikus templom alapozási habarcsába tapadt, egy másik darab pedig a törmelékben talált, csaknem teljesen ép, 1400 körüli agyagedényben volt. 118