Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

150. Miszla-római katolikus templom (Tolna m.) (XXXI). Felújítási munkák során a középkori alapokon álló római katolikus templom osszáriumát bolygatták meg. A templom északkeleti oldalán található az oszszárium, amely alapfalának nyugati szakaszát sikerült megfigyelni. ÓdorJános Gábor 151/1. Mórágy, Alkotmány u. 35. (Tolna m.) (XXXI). Nagy László telkén vízvezeték ásásakor rengeteg kész- és félkész mórágyi kerámia töredékét találták. A leletmentés során egy földbemélyített műhelyépület körvonala rajzolódott ki, amelyet - a benne talált töredékek tanúsága szerint - a XIX. század első felében átépítettek, s selejtgödörnek használtak. A gazdag mintakincs mellett különösen a kutatás előtt alig ismert használati edények és domborműves kályhacsempék, pártadíszek előkerülése bír nagy fontossággal. A telek templom felőli részén az árokkal átvágtak egy olyan cserépréteget is, amelyben a Dittelján-telki anyaggal rokonságot mutató, XVIII. századi leletek voltak. Munkatárs: dr. Nagy Janka Teodóra néprajzos. Szabó Géza 151/2. Mórágy, Kossuth L. u. 86. (Tolna m.) (XXXI). Machán István múzeumbarát és felesége értesítése szerint a telken házalapozás munkái közben fazekaskemence és nagymennyiségű edénytöredék került elő. A régészeti leletmentés során a Mórágyon eddig általános használatúnak tekintett hosszú kemencétől eltérő, sajátos kerek kemencét tártunk fel, melynek belső szerkezete azonban megőrizte a német hagyományokat. A kemencében és mellette, a munkagödörben talált félkész használati edények, díszkerámiák tömege alapján következtetni lehet az egykori mester technológiai ismereteire, az általa készített edények típusaira. A díszített töredékek többsége sgrafittós. A párhuzamok és a történeti adatok alapján a kemence használata a XVIII. század végére, a XIX. század elejére tehető. A korai néprajzi kerámia kialakulásának megismerésében rendkívül fontos szerepet játszó mórágyi, s ezen keresztül a sárközi kerámia kutatása során a leletbejelentésnek köszönhetően először sikerült régészeti módszerekkel feltárni egy fazekaskemencét. Munkatárs: dr. Nagy Janka Teodóra néprajzos. Szabó Géza 152/1. Nagykanizsa (Bajcsa)-Törökvári dűlő (Zala m. (XIX). A homokbányászás során előkerült, 1579-ben Stájerország által építtetett 110