Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

feltöltésre bukkantunk, amelynek alját a feltörő talajvíz miatt nem állapíthattuk meg. A rondella építési korát meghatározó rétegre ezért nem bukkanhattunk. Történeti adatok Arszlán budai pasát (1565-66) nevezik meg a rondella készíttetőjeként. Korabeli térképek és metszetek tanúsága szerint a rondella előtt mély, a Duna vizével telt árok húzódott egészen a városkapuig (Felhévízi kapu, Kakas kapu), amely a dombok felől a városfal előtt elvezetett vízfolyások gyűjtőhelye is volt. Az árkot a XVIII. század végén betömték, a vízfolyást nagyméretű gyűjtőcsatornába vezették. Végh András Budapest II., Fazekas u. 22. Id. 51/1. sz. Budapest II., Lajos u. 4-6.-Cserfa u.-Bécsi út 3-5. Id. 51/2. sz. Budapest III., Bécsi út 60. Id. 51/3. sz. Budapest III., Bokor u. 23-25. Id. 51/5. sz. Budapest III., Lajos u.-Nagyszombat u. sarok (14657/2 hrsz) Id. 51/7. sz. 144/4. Budapest III. (Újlak), Kecske u. 25. (III). A hegyoldalon lévő, erősen lejtős terepen az építendő ház alapozása helyén kutatóárkokat húztunk, ebből egy XVII-XVIII. századi betöltésű gödrön kívül más középkori objektum nem került elő. Pölös Andrea Budapest XV., Rákospalota-Dunakeszi, fóti határ (volt Sárfűdűlő) (98020 hrsz) Id. 115. sz. Dunakeszi-Alagimajor Id. 77. sz. Esztergom, Kossuth u. 14-18. Id. 52. sz. 145/1. Esztergom, IV. Béla király utca 6. (MRT 5. k. 8/3. Ih.) (Komárom-Esztergom m.) (X). A magánházban végzett építkezés alkalmával kutatóárkot mélyítettünk az utcai szoba padlója alatt, ott, ahol a K-i falon repedés mutatkozott. 128 cm mélységben egy középkori ház K-Ny-i irányú, 85 cm vastag, kőből épített felmenő falát találtuk, amelyet -240 cm-ig áshattunk ki. A hozzá tartozó járószintet addig még nem találtuk meg. A fal mellett török kori rétegből négyzet alakú kályhaszemtöredékek, üvegedények töredékei, az alsó, faszenes, hamus rétegből 105