Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

származott. Legfontosabb leletünk egy teljes XV. századi sírkőlap volt, amelynek lelőkörülményeit is jobban meg tudtuk figyelni. A sírkő teljesen épen feküdt, faragott felével felfelé, vagyis eredeti helyzetben, iránya K-Ny-i volt. Az említett vastag fal északi oldalán helyezkedett el, a fallal párhuzamosan. A sírkövet épülettörmelék borította be, alatta habarcsos falat észleltünk. Felirata: "+hic/iacentilleg(e)n(er)acionesqui p(er)divina(m) g/r(aci)am ed/vcti fvera(n)t p(er)serenissimu(m) rege(m) lodo(v)icv(m)/1477". A félretett faragott kövek és a sírkövek egyértelműen egyházi épületre utalnak, feltehetően a közeli ágostonos kolostorral álltak kap csolatban. Végh András 144/3. Budapest II., Bem tér 4. (III). A Külügyminisztérium épülettömbjének „B" és „C" épületeit jelentős mértékben átépítették, ennek során a pince padlószintjét kb. 1 méterrel lesüllyesztették 1995 első félévében. A pince nyugati részén, a Fő utca felőli oldalon újkori pince falai kerültek elő, a pincét középtengelyében pillérek osztották ketté. A pince a Fő utcával volt párhuzamos, homlokzatát a Fő utcai homlokzati fal alatt megtaláltuk. A falak durva mészkőből épültek, a pilléreket kváder borítja, vegyesen „Cl" jelű téglával. A Bem térrel párhuzamos pincehelyiségekben egy kelet-nyugati irányú, nagyméretű újkori téglacsatorna került elő, amely a Duna felé tartott. A csatorna fala egybeépült az előbb ismertetett pince falával, a téglák itt is „Cl" jelűek. A betöltés teljesen egységes volt, amelyből török kori és újkori kerámia és állatcsontok kerültek elő. A pince keleti részén, illetve a kis belső udvaron az egykori vízivárosi városfalat lezáró ágyútorony, vagy rondella északi félkörívének jó állapotban lévő falait tártuk fel. A rondella déli félkörívének maradványai az „A" épület alapozása (betonlemez) alatt, illetve egy kicsiny szakasza a Bem rakpart alatt találhatók meg. A rondella fala függőleges, vastagsága 5 méter, falazata egységesnek tűnt: tört, durva mészkőből és szilárd mészhabarcsból készített öntött falazat. Homlokzatát nagyméretű mészkő kváderekkel burkolták. A falban két lőrést tártunk fel. A falak ma körülbelül a lőrések mögötti ágyúkamrák boltválláig, kb. 2,5 m-ig magasodnak fel. Metszetek tanúsága szerint ezen lőrések a rondella földszinti lőréssorába tartoztak. A földszint a város felőli oldalról nyílt, a külső oldalon ugyanis a Duna, illetve Felhévíz felé a lőrések mintegy 4-5 méteres magasságban lehettek. A rondella külső oldalán leásva kb. 3 m mélységbe, továbbá az egész pince területén vastag újkori, XVIII. század végi 104