Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

A hajó délnyugati sarkához épített XVIII. század elejei kőfal alapozása észak-déli irányú koporsós sírokat vágott el. Lázár Sarolta 135. Bakonytamási-Hathalom IV. (MRT 4. k. 14/6. Ih.) (Veszprém m.) (XXIII). 1994 márciusában egy hetes időtartamú szondázó feltárást folytattam a lelőhelyen, ahol a felszínen 11 elszántott kemence nyomait figyeltem meg. Ezeket geodéziai felméréssel rögzítettük és az egyiket és környékét feltártam (25 m

2). A tüzelőtér hossza 160 cm, a torok 60 cm széles volt, s ehhez hamuzógödör tartozott. A tapasztásában talált nagy mennyiségű kerámia alapján kora XV-XVI. század. A kemencéhez tartozó, sárga agyagpadlójú ház sarkát is feltártam. A késő középkori járószint alatt őskori, valószínűleg a középső bronzkori mészbetétes kerámia kultúrája cölöpszerkezetes építményének részleteit is megtaláltuk. Július-augusztusban hitelesítő ásatást folytattam a fenti területtől délre, ugyanezen a dombvonulaton, kb. 500 m-re. Itt egy ma már használaton kívüli homokbánya terül el. Mithay Sándor 1971-1972-ben ásott itt. Betemetődött árkai még látszottak. Ezek néhány pontját bemértük és szinteztük a feltárandó területet. Három szelvényünkkel közel 160 m

2-t kutattunk át. „A" és „C" szelvényeinkkell érintkeztünk az ő árkaival, így a régi és az új ásatás területét hitelesen tudjuk illeszteni. Az általa megtalált avar kori temető újabb 6 sírját tártuk fel. Sírszámozásunk folyamatos. Érdekesebb mellékletek: a 13. sír láncszemes páncéljának töredéke, a 14. sír csiholóvasa. A 15. sírban nem volt csiholóvas, ugyanakkor 23 db követ találtunk. Ezek egy csomóban voltak a bal combcsont belső oldalán. Helyzetük tarsolyra/zsákocskára utal, ami szerves anyagból (bőr vagy textil) készülhetett. A nagygömbös csüngőjű fülbevalók, a gyűrű és a szemesgyöngy, valamint a sírok tájolása NyÉNy-KDK alapján a temetőt a VII. század utolsó harmadára keltezem és az ún. közép avar lemezes csoporthoz, másként (Bóna I.) a késő avar kor 1. fázisához tartozónak vélem. A szelvények területén a Lengyeli és a középső bronzkori Mészbetétes Kerámia kultúrája, de a késő középkor szórványos anyaga is előkerült. Munkatársaim voltak: Mervi Suhonen egyetemi hallgató (Turku, Finnország), Kiss Viktória egyetemi hallgató (ELTE), Hauber János restaurátor és Ughy István grafikus. Munkámat a Nagydémi Honismereti Kör tagjai segítették. Ilon Gábor 92