Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Népvándorlás kor

100. Pitvaros-víztározó (Csongrád m.) (XXIX). 1994. március 25. és augusztus 5. között folytattuk az 1993-ban megkezdett leletmentést az épülő víztározó területén. 1994-ben 164 sírt tártunk fel (közöttük hét fülkesírt), így az előkerült késő avar kori temetkezések száma 220-ra növekedett. A temető szélét az északi, keleti és a déli oldalon sikerült megtalálni, nyugati irányban a sírsorok a víztározó földmunkálataival érintett területen kívül is folytatódnak. A temető északi szélén, a töltés mellett előkerült egy Árpád-kori ház is. Munkatársak: Szalontai Csaba, Pávai Éva régészek, Szőke Ágnes, Borbíró Márta, Dobó Bernadett restaurátorok, valamint a JATE Régészeti Tanszék hallgatói. Bende Lívia Sárvár-Végh malom Id. 63. sz. 101. Szentendre, Vasúti villasor 3/b. (MRT 7. k. 28/14. Ih.) (Pest m.) (XXXII). 1994 májusában Szentendrén, a Vasúti villasor 3/b. telken markológéppel házalapot ástak, a kiásott földet azonnal teherautókra rakták és elszállították. Több újkori, téglás réteget bolygattak meg és egy betonozott pincét. A telek elkeskenyedő, Vasúti villasor felé eső részén, a járdaszinttől mért -260 cm mélységben az alapárok falából egy koponya került elő, közvetlenül a sárga altalaj felett, fekete kevert anyagból. Lelet nem került elő. A lelőhelytől nem messze, a Vasúti villasor 7. sz. alatt, üzletház építésekor avar sírok kerültek elő 1990-ben, az 1980-as években pedig az Árpád u. 11. sz. alatti ház építésekor. Maróti Éva 102. Sződliget-Csörög (MRT 9. k. 29/4. Ih.) (Pest m.) (XXXVII). A 2es út Vácot elkerülő szakaszának nyomvonalán, a 34+500 és 850 km szakaszok között útépítést megelőző feltárást végeztünk a Közúti Igazgatóság költségén. A topográfiai terepbejárások itt 1 -1 késő bronzkori, ill. szarmata, zömében azonban VIII—IX. századi cserepet szolgáltattak. A feltárás során a lelőhelyet ÉK-DNy-i irányban - az út vonalának megfelelően - egy 275 m hosszú kutatóárokkal átvágtuk. Egy másik kutatóárok a lelőhely középső részén 146 m hosszú volt. A települést az erózió és a szántás 99%-ig elpusztította. 3 leletnélküli gödröt, egy árok?részletet, valamint egy másik ároknak több szakaszát, ill. azoknak mélyebben fekvő alját sikerült feltárni. Az árkokból elég sok VIII-IX. századi edénytöredéket és állatcsontot gyűjtöttünk. Az egyéb kerámia leletek mind a felszínen, az eke húzta sávokból kerültek elő. Ezek legnagyobb része is a 70