Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Népvándorlás kor

edénytöredékek, állatcsontok döntő többsége a betöltődés legfelső, túlnyomórészt sötét színű, humuszból álló rétegéből került elő. A gödrök között egy volt méhkas alakú, néhány szabálytalan formájú, a legtöbb azonban kicsi, felülnézetben ovális, többnyire lelet nélküli. Előfordult még három szabadban levő kemence, valamint egy É-D-i irányú, keskeny árok. A leletanyag legjellemzőbb darabjai a sűrűn bekarcolt párhuzamosokkal, fésűs hullámvonal kötegekkel díszített fazekak töredékei - ez utóbbi díszítés előfordul az edények kihajló peremén is illetve kettős kúpos testű, zeg-zug vonalakkal díszített orsógombok darabjai. Munkatársak: Szatmári Imre régész (Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba), Váradi Adél régész (Dobó István Vármúzeum Eger). Szabó J. József Kompolt-Kistéri, 14. Ih. Id. 20. sz. Kompolt-Kistéri tanya, 15/1. Ih. Id. 77. sz. 94/2. Kompolt-Kígyósér (Heves m.) (IX). Az öt és fél hónapig tartó ásatás során a leendő M3-as autópálya 96,7-97,1 km-szelvényei közötti 400 m hosszú, 60 m széles terület régészeti átvizsgálása történt meg, melynek során több mint 200 objektumot sikerült elkülöníteni. A legrégebbi leletanyagot egy késői AVK gödör szolgáltatta, amelyből eddig már 25 edényt sikerült restaurálni, de a zsáknyi töredék alapján a kiegészíthető edények száma még tovább növekedhet. Hasonló korúnak jellemezhető egy zsugorított csontvázas sír, melyből egy vékonyfalú edény maradványai jöttek elő, de feltehetően ebbe a korba sorolható további 5 melléklet nélküli zsugorított csontvázas sír is. Előkerültek bronzkori cserepeket tartalmazó gödrök, és 2 K-Ny irányítású sír is ebbe a korszakba sorolható. A lelőhelyen 17 db rendkívül rossz állapotban lévő urnasírt tártunk fel. Ezek feltehetően késő bronzkoriak vagy kora vaskoriak. Több ház, kút és több gödör sorolható a szarmata korszakba, akiknek jelenlétét sok elszórt, a humuszrétegből előkerült cserép is tükrözi. Egy zsugorított csontvázas női sír, üvegpaszta gyöngyökkel és bronz nyakpereccel szintén a szarmaták emlékének tulajdonítható. A leletmentés során megfigyelt felszíni jelenségek és az előkerült leletanyag többségét az avar korszakba sorolhatjuk. Több belső kőtűzhelyes, félig földbe mélyített ház nyomait sikerült megfigyelni, ezen kívül több avar kori gödröt és kutat is feltártunk. A kerámiában a hullámvona66