Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

egy pillérsor bontakozott ki, amelyek kapcsolódása a templomhoz a következő évi kutatásokra vár. A katonai tábor nyugati oldalának felkutatására kisebb feltárást végeztünk a palatiumtól keletre, azon a ponton, ahol a táborárok keresztezi a IV. századi városfalat. A kutatás során előkerült a városfal északi első tornya és a táborárok északnyugati sarkának kezdete. Az árok leletanyagában jelentős egy tógás férfiszobor töredéke, egy kosfej és egy gemma Fortuna Nemesis alakjával. Az árok szomszédságában egy IV. századi épület (LXXXIV. épület) ÉNy-i sarka jött elő. Az ásatáson Bánki Zsuzsanna, Cserményi Vajk és Nádorfi Gabriella régészek vettek részt. A kanadai ásató csoportot Fedák János (University of Prince Edward Island) vezette. Fitz Jenő 70/1. Visegrád-Gizellamajor (Pest m.) (XXXIX). A római erődhöz tartozó temető D-i szélén két szerény mellékletű sírt tártunk fel. A sírmező DNy-i sávjában őskori (HA 2/3 időszak, protokelta horizont) objektumokat hoztunk felszínre, s behatároltuk a lelőhely Ny-i kiterjedését. Az erőd 1994-es kutatásával felrajzolható a teljes alaprajzi elrendezés. Bebizonyosodott, hogy az ÉNy-i saroktorony méreteiben és alaprajzában is különbözik a többi háromtól. Az É-ÉK-i épületszárnyban nagy felületen bontottuk ki az építés idejére tehető igen jó állapotban megmaradt habarcsos padlót és a felette lévő pusztulási rétegeket. Az É-i épületszárny teremsorában és azon kívül agyagba rakott falakat találtunk, amelyek valószínűleg vályogtéglás, faszerkezetes épület tartóelemei voltak. Az ÉNy-i saroktorony fürdőjének kutatása során újabb ólom vízvezeték csöves fürdőkádat bontottunk ki. A fürdő válaszfalában lévő fűtőjáratok nyílásain jól látszik, hogy az egész torony padlóját téglapillérek tartották. A tornyon kívül, a D-i oldalon 3 x 3,8 m-es, utólag épített fűtőhelyiséget (praefurnium) tártunk fel. A torony küszöbköves bejáratától D-re háromszög fogós, pontkör díszes, két lófejjel ékített csontfésűt találtunk, amelynek jelenlegi egyetlen Kárpát-medencei ismert párhuzama a lébényi germán fejedelmi sírból ismert. Említést érdemel az ásatás során előkerült nagyszámú használati eszköz és szerszámlelet, és a D-i szárnyon kívül napvilágra került római oltárkő töredéke. Az erőd V. századi továbbélésének újabb bizonyítékai az udvari kőomladékban lelt ezüst, ún. nomád tükör, a főkaputól DNy-ra eső terem agyagba rakott fala mellé temetett, bronzgomb-soros mellékletű váz, s az erőd K-i zárófalán kívül római és kézzel formált barbár kerámiaanyaggal együtt előkerült V. századi(?) vaszabla. 52