Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

Nagyút 4.-Göböly járás II. Id. 25/2. sz. 57/1. Nemesvámos-Baláca, Római villa (MRT 2. k. 34/14. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). Az 1994-es év feltárásai az egykor már kutatott, majd visszatemetett III. épületre és környékére koncentrálódtak. Az erősen megrongálódott III. épület vastagabb falai három terrazzo-padlós helyiséget öleltek körül. Eléjük É-ÉK felől egy vékonyabb falakkal határolt udvar (?), kert (?) csatlakozott. A korábban istállónak tartott épület valójában inkább lakóház lehetett, a falak, a padozatok egy része a középkori és az újabb kori bolygatásoknak esett áldozatul. A III. épülettől K-re húzott kutatóárok egy eddig ismeretlen, falfestménnyel díszített, egy periódusú épületet (XVI.) vágott át. K. Palágyi Sylvia 57/2. Nemesvámos-Bekotőút (MRT 2. k. 34/7-8. Ih.) (Veszprém m.) ^XXXVIII). 1994 tavaszán a Nagyvázsony-tapolcai úttól a falu felé vezető út É-i oldalán húzott kábelárokban kb. 300 m hosszan római téglatöredékeket találtak. K. Palágyi Sylvia Ordacsehi-Major Id. 28. sz. 58. Őcsény-Sovántelek (Tolna m.) (XXXI). A római kori őrtorony 1992-ben megkezdett feltárását ez évben befejeztük. A II. szelvényt Ny-i irányban 2 m-rel szélesítettük meg valamint rábontottunk az ÉK-i pillérre. így mind a négy kőpillér felszínre került. A bővítéseknél, a korábbiakhoz hasonlóan, 30 cm mélység után jelentkezett a 20-40 cm vastagságú, erősen hamus, átégett, néhol paticsos réteg, mely a római járószintet jelentette. Idén sem találtunk a négy pillér belső oldalán elhelyezkedő szabályos beszögelléseknél faszerkezetre utaló nyomot, vagy cölöplyukat. Leletanyag: kerámiatöredékek; egyedül a 2. számú szemétgödör kibontása során tártunk fel néhány szebb tárgyat: egy ép vaskapát, egy pajzsdudor töredékét és egy töredékes bronz fibulát; az éremanyag idén is meglepően sok darabbal gyarapodott. Az őrtoronytól É-i irányban nyitottunk egy 1,5 m széles 10 m hosszú kutatóárkot annak kiderítésére, hogy a kiszedett kerítőfalon kívül számolhatunk-e kerítőárokkal. 160 cm mélységbe jutottunk le, de neolitikus edény- és csonttöredékeken kívül római kori leletanyaggal egyáltalán nem találkoztunk, a föld pedig az árokban egységesen barna volt. K-i irányban újabb árok nyitása a terület valamikori mocsaras volta miatt ér44