Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)
Római kor
Ettől az épületegyüttestől és a telekhatárt záró vízlevezető ároktól Kre egy ugyancsak ENy-DK tájolású kőalapozásos épület részleteit tártuk fel. Ezt a II — III. sz. fordulóján még átépítik, omlása-pusztulása a III. sz. második felében következik be. A terület felhagyása időben megegyezik a canabae más pontjain megfigyelt tendenciákkal. Madarassy Orsolya A lakótelep építését megelőzően végzett kutatások során középkori településnyomok is mutatkoztak. Az ásatáson részt vett Kovács Eszter egyetemi hallgató. Altmann Julianna 44/5. Budapest III., Ladik u. 1. (hrsz.: 19254/1 -3) (III). A Ladik utca déli oldalán - az épülő ESSO kúttal szemben - az ARAL is töltőállomás építésébe kezdett. A Ladik utca északi oldalán lévő régészeti lelőhely miatt a terület régészeti védettség alatt áll, így az építkezést itt is feltárásnak kellett megelőznie. Miután a benzinkút területén csak a kiszolgáló épület és a tartályok helye, valamint a közművek jártak földmunkával, csak ezeken a területeken folytattunk feltárást az információs szondákon kívül. A területen kelet-nyugati és északi-déli irányban nyitottunk kutatóárkokat, valamint feltártuk a tartályok helyét. Ezek alapján a terület déli részén őskori (késő bronzkori) település nyomaira bukkantunk, míg a terület középső és északi felében római kori erődítés nyomai kerültek elő. A felső, újkorral kevert rétegből késő középkori érmék kerültek elő. A kelet-nyugati irányú, cölöpkötegekkel erősített, gerendákból és agyagtéglából épített védmű teljes szélességét sajnos nem tudtuk megállapítani, mivel az az úttest alá húzódott. A szerkezetből következtethető szélesség mintegy 5 méter lehetett. A pusztulási rétegből és az építmény környékéről előkerült igen szegényes leletanyag (többnyire bélyeg nélküli tegulatöredékek, sátorcövek, vaspatkó s némi kerámia töredék) az építmény funkciójára és rövid használati idejére utalnak. A védmű „terminus ante quem"-jét a pusztulási rétegbe ásott hamvasztásos sír adja, amely a Ladik utca északi oldalán lévő, a II. század elejére datálható korai római temető déli peremének felel meg. Az előkerült védműrészlet valószínűleg abba a topográfiai összefüggésbe tartozik, amelyet a dunaparti hídfőállás (Rég.Füz.Ser. I. No. 33. 1980. 36. o.), a Ladik utcai 1984. évi feltárásból származó agyagtéglás épület (Rég.Füz.Ser. I. No. 38. 1985. 38. o.), valamint a jelen kötetben közreadott két párhuzamos cölöpsor (I. III., Szenendrei út-Ladik utca sarok (hrsz.: 19257/1) jelez. 33
