Wollák Katalin (szerk.): AZ 1994. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/48. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Középkor

161/6. Székesfehérvár, Városház tér 1.-Centrum Áruház (Fejér m.) (XXX). Az 1993. év leletmentés folytatásaként végeztük a feltárást. A leletmentések során előkerült a kolostor kerengőfolyosójának Ny-i fala, melynek falszélessége kb. 90 cm volt. E kb. É-D-i irányú fal egybeépült egy kb. K-Ny-i irányú fallal, mellyel derékszöget zár be. Ez utóbbi fal valószínűleg egybeépült egy kb. 100 cm széles, kb. É-D-i irányú fallal, mely a Ny-i traktus Ny-i fala volt. Az egybeépítés tényét egy, éppen a kritikus ponton ásott kút miatt nem állapíthattuk meg. A kövekből falazott, kb. 90 cm átmérőjű kutat a feltörő talajvíz miatt nem tárhattuk fel, korát a XIV-XV. századtól a XVII. század végéig egyaránt meghatározhatjuk. A kerengő Ny-i traktusához tartozó falakat nem alapozták mélyre. Alapozása kisebb méretű földbe rakott kövekkel történt. E fölött viszont néhány helyen szürkés habarcsba rakott formátlan kövekből emelt falat tártunk fel. A K-Ny-i falat és a Ny-i traktus É-D-i falának D-i részét a 4. sz. árokban, ez utóbbi középső részét az 5. sz. árokban és a 7. sz. árokban, É-i csonkját, mellette mindkét oldalon öntött habarcsos járószinttel - az áruház ÉK-i sarkánál Biczó Piroska tárta fel. A traktus falát (falmaradványát?) a királyi bazilika DNy-i tornyának építésekor bontották el. E faltól Ny-ra, az 1., 2., 6. és 8. árkokban egy késő középkori vagy török kori ház csaknem 100 cm széles falait tártuk fel. A falakat közepes méretű formátlan kövekből szürke habarcsba rakták. E valószínűleg téglalap alaprajzú, kb. 620 cm belső szélességű ház U-alakban meglévő három fala nem épült egybe. Az épület sarkánál Kralovánszky Alán által feltárt három fallal a késő középkori ház semmilyen összefüggésben nem lehetett. Siklósi Gyula 162. Szigliget-vár (MRT 1. k. 46/3. Ih.) (Veszprém m.) (XXXVIII). Immár 3. éve folytattuk a vár feltárását. Ezúttal a Martonfalvay-féle rondella környéke került megkutatásra. Az alsó- és a felsővár között erőteljesen emelkedő hegy egykor feltehetően nagyrészt csupaszon álló sziklafelszíne már önmagában nehezítette a felső várba való bejutást. A rondella magasságában a sziklában egy kb. 4 m magas szintkülönbségre találtunk, amelyet mesterségesen függőlegesre faragtak. Ezen a rondella megépüléséig (1530-as évek) egy É-D-i tengelyű kőépület állt, amely egyaránt kiterjedt az alsó- és a felső sziklaszintre is. Ezen épület belsejét egykor gerendavázas faszerkezettel burkolták. Az apróleletek közül a figyelemreméltó középkori bepecsételt kerámia érdemel említést. 110