Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Árpád-kor

90/2. Budapest III., Csemete u. 8-10-12. (Budaújlak) (III). A már 1988-89-ben feltárt, Csemete u. 2. sz. alatti telek É-i oldalához csatlako­zóan mintegy 12x11 m-es felület feltárására nyílt lehetőség. A terület Ny-i szakaszán egy újkori pince húzódik, itt a régészeti rétegek meg­semmisültek. A Csemete u. 8. számú telken valószínűleg egy gazdasági udvar volt, ezzel magyarázható a terület leletszegénysége. A jelenlegi felszín alatt átlagosan 1,5 m mélységben jelentkezett a Lajos u. és Bécsi út között futó, a limes úttal párhuzamos irányú, megközelítőleg É-D-i irá­nyú többrétegű köves út szakasza. Az út felső rétegében többszörösen bemélyedő keréknyomok figyelhetők meg. Az útfelszín javítgatása, a ki­egyenlítődést célzó betöltések is nyomonkövethetók voltak. A kövek kö­zül, főleg a kocsinyomokban vas patkók, kerékvasaláshoz tartozó pánt­töredékek, vasszögek, valamint Árpád-kori cseréptöredékek kerültek elő, római cseréptöredékekkel vegyesen. Az erősen lekopott, kb. 20-35 cm vastag felső köves réteg alatt vörösesbarna talajréteg húzódott, melyből állatcsontok, római és Árpád-kori cseréptöredékek kerültek elő kis mennyiségben. Ez alatt egy apróköves, kb. 20-25 cm vastag köves útréteg húzódott, ebben szintén mutatkoztak a kocsinyomok. A kövek között szintén előfordult néhány Árpád-kori cseréptöredék. Az alsó útréteg alatt ismét egy vörösesbarna agyagréteg-planírozás volt meg­figyelhető, mely a területen már megtapasztalt sóderréteg felett húzó­dott, ez alatt egy teljesen elváló, fekete színű római kori kultúrréteg ta­lálható. Az ásatáson részt vettek: Viemann Zsolt geodéta, Bakos Margit fo­tós, Aszt Ágnes technikus (BTM) Gádor Judit-Márity Erzsébet 91. Edelény-Borsodi földvár (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A vár ÉK-i részén az 1992-ben részben feltárt épület teljes alaprajzát sike­rült tisztáznunk. A patkóíves szentélyzáródású templom közvetlenül az ÉK-i, mára már teljes egészében lepusztult sánc közelében helyezkedik el. A hajó 15 m hosszú, 8 m széles, a szentély 3,8 m átmérőjű. A falak 80 cm vastagok voltak, többnyire csak az alapozási árkot, a kiszedett falak helyét találtuk meg. Néhány helyen azonban megmaradt a habarcsba rakott kövekből álló alap is. A diadalív vonalában két pillér került elő. A templomon kívül találtunk egy igen puha, málékony anyagú kőből készí­tett szenteltvíztartót, valamint egy hasonló anyagból készített, 2 m hosszú, 1 m széles, 40 cm vastag faragott kőlapot. Ez utóbbi a templom szentélyétől mintegy hat méterre, ÉK-re helyezkedett el. Közelében egy másodlagos helyzetben lévő csontvázat találtunk. Ezen kívül azonban 62

Next

/
Thumbnails
Contents