Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Római kor

lyiségen belül sikerült legalább két járószintet elkülöníteni. A mélyebb szint a külső (belső udvari), habarcsos járófelületnek felel meg. Később erre a szintre épülnek a fűtőcsatornák és efölé kerül az újabb padlószint. A két réteg a D/ll helyiségben is jól elkülöníthető és a belső udvari szinten is nyomon követhető. Mindezek alapján megállapíthattuk, hogy az erőd történetében a megépítését követő (valószínűleg rövid) időben nagyméretű töltési munkálatok mentek végbe, melynek okára egyelőre nincs pontos magyarázat. A főbejárat környéki kutatások során a belső kapuzat (egyik?) középső, megmunkált, perselyes pillére került elő. Ehhez É-D-i irányú fal csatlakozik, ami fűtőcsatornával ellátott, de az eddigi rendszerhez és az É-i szárnyhoz nem illeszkedő helyiség K-i zárófala. Ugyanilyen, de a Ny-i falán megtört szerkezetű helyiség épült a K-i szárnyhoz. A helyiséget az É-i szárny I. termének D-i bejáratához falazták, kijárata szintén D-en a belső udvarra néz. Összeköttetése a K-i szárnnyal egy olyan K-Ny-i irányú fűtőcsatorna, melynek kemencéje a K/l helyiség Ny-i homlokzati falában lévő nyílásba épült. A feltáró munka során az E/l helyiségben több járószintet és csatornarendszert bontottunk ki. Nehézséget jelentenek a különféle szintek korhatározásai és értelmezése. A belső udvarban korábban feltárt rézsűs falhoz több, hevenyészve illetve gyengén összerótt, agyagba vagy csupaszon rakott rendszertelen falmaradvány tartozik, mely sem építési technikájában, sem a közelében előkerült leletanyagot tekintve nem köthető a római vagy foederati időhöz. Tekintettel a Ny-i épületszárny K-i bejáratánál előkerült D-É-i tájolású, torzított koponyás npi(?) csontvázra, mely az említett felső járószintbe ásott, lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödörben feküdt, feltételezzük, hogy az V. század folyamán ideiglenesen megtelepülő, etnikumhoz kevéssé köthető hunkori népcsoport objektumainak romjait tártuk fel. Ezt az elképzelést erősíti meg az 1992-ben az egyik falmaradvány közelében talált, V. századi, a bakodpusztai szkir fejedelmi kincslelet egyik darabjával analóg rekeszes, kőberakásos gyűrűfej(?) időrendi kapcsolata is. A K-i szárny korábban ismert többi helyiségének egy részét tisztítottuk és végig felszínre hoztuk a Ny-i oromfalat. Az É-i szárnyban egy-két válaszfal helyzetét tisztáztuk. Gróh Dániel-Gróf Péter 47