Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Római kor

Ián eredeti, függőleges helyzetben megmaradt a vakolat) és részben elbontott terrazzora (ezeket visszatemettük), valamint kavicsos, kemény járószintre, illetve részben kiszedett kő alapfalra és eldőlt vályogfalra bontottunk rá. Egy szelvényben sárga, tömör agyagba ágyazva vastag freskóomladék rétegre bukkantunk az egész szelvény felületén. Ennek felszedését az idő rövidsége miatt nem tudtuk megoldani, ezért a következő évi folytatás reményében visszafedtük. Találtunk még szinte az alapokig elbontott terrazzo-szerú konstrukciót, amely esetleg fűtőcsatorna alja lehetett. Máshol koncentrikus körök formájában beszakadt terrazzoszintre és falkiszedésre bontottunk rá. A beszakadt terrazzót átvágtuk, és alatta rossz minőségű alapozást figyeltünk meg, amely a beszakadást okozhatta. Az ásatáson a következő régészhallgatók vettek részt: Balogh Emese, Beszédes József, Beck Tamás, Debreczeni Réka, Farkas István (Szeged), Anja Knoop (Heidelberg), Koós István, Rózsa Zoltán, Oliver Schäfer (Heidelberg), Thúry László, Tóth Tünde (Pécs), Virágos Gábor. Borhy László-Számadó Emese 54. Levél M1-M15 csomópont (Győr-Moson-Sopron m.) (XVIII). Az M1 autópálya 165,5-165,9 km szelvényben 2 hektár területen illetve az M15 jobboldali lehajtó sávjában kétrétegű római kori agrártelepülés maradványait tártuk fel. A korai telepet (II—

III. sz.) több mint 10 földbemélyített, 2-3 cölöpös tartószerkezetű, nagyjából egy sávban elhelyezkedő kunyhó jellemzi. A későbbi periódusból (IV. sz.) hatalmas karám, kőalapú sütőház a hozzátartozó kemencével, szabadban álló kemence és egy sóderalapozású egyhelyiséges kb. 10x7 m-es tárolóépület származik (terepbejárás során az ásatási területen kívül talált kövek is elszántott késői kőépületeket jeleztek). A karám és az előkerült sok állatcsont a későrómai gazdaság nagyállattartó jellegét igazolja. A telepen több kutat is feltártunk (az egyik közülük középkori). Félkész tárgyak, hulladékok, varró- és hajtűk, csontkorcsolyák csontmegmunkáló műhelyt jeleznek (III. sz.). Sok nehezen értelmezhető sekély gödör, árok, cölöplyukak, kavicsvételi gödrök egészítik ki a település képét. A telepet árokrendszer határolja, amelyet kívül gödörsor kísér. A korai periódust Traianus, a későit a Constantinus dinasztia pénzei keltezik, különböző fibulák, karperecek, öv-, lószerszám- és ládikaveretek, nagyszámú vas eszköz, sok és változatos kerámia, állatcsont került elő. A telep határárkán belül a DNy-i és ÉNy-i részen egy-egy V. századi házat tártunk fel (fibula és kerámia keltezi). Munkatárs: Gabrieli Gabriella és Tomka Péter. 39