Wollák Katalin (szerk.): AZ 1993. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/47. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1996)

Római kor

Az ásatáson részt vettek: Beszédes József, Feiler József, Koós István, Kovács Péter, Mráv Zsolt, Terei György és Torontáli Zoltán régészhallgatók. Tóth Endre 52. Keszthely-Fenékpuszta (MRT 1. k. 21/33. Ih.) (Zala m.) (XVI). Az Earthwatch Fundation támogatásával végzett kutatás során sikerült megtalálni az erőd Ny-i kapuját. A kapu mérete, szerkezete teljesen megegyezik a korábban feltárt É-i és D-i kapuéval. A toronybelső pusztulási rétegei, amennyire ez megítélhető, hisz az alsó szintekig csak egy egészen kis felületen jutottunk le, ugyancsak megegyezik az E-i erődkapu pusztulási rétegeivel, tehát a kaput az erőddel egyidejűleg építették, és nem később, a mellette lévő horreum elkészülte után nyitották. A leletek alapján feltételezhető, hogy a kaput az Árpád-korban még lakták. Nagy jelentőségűek az iszapolással nyert archaeobotanikai leletek, amelyek arra utalnak, hogy az erőd életének utolsó időszakában lakói a rómainál primitívebb gabonatermesztést folytattak. Az ásatáson résztvett Irwin Rovner (North Carolina State University), Gyulai Ferenc archaeobotanikus és Barna Judit régész. Müller Róbert 53. Komárom (Szőny)-Vásártér (Komárom-Esztergom m.) (UV). Komárom város Önkormányzatának anyagi támogatásával az 1993. évi ásatási idényben az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéke folytatta az 1992-ben megkezdett feltárást. Kijelöltünk egy az egész Vásártér területére kiterjedő négyzethálós rendszert, amelynek fő tengelyeit az ABC betűivel (KNy) illetve arab számokkal (ÉD) jelöltük. A felvett fix pontok amelyeket betoncövekekkel jelöltünk - megegyeznek az országos 50 m-es hálózat visszamért pontjaival (F1-4). Elsődleges célunk az 1992-ben több ponton megfigyelt nagykiterjedésűnek vélt római kori lakóház további részleteinek feltárása, esetleges zárófalainak lehatárolása, és valamiféle településrendszerbe való illeszkedésének megfigyelése volt. Összesen 14 db 4 x 4 m-es, illetve 1 db 2 x 2 m-es szelvényben, 228 m

2 felületen folytattunk feltárást. Ezévben is főként kiszedett falvonulatokkal, elbontott terrazzo-padlókkal, megsemmisített és elhordott járószintekkel, és nagyon gyakran objektumokhoz nem kapcsolható leletekkel volt dolgunk. Megfigyeltük, hogy a Vásártér É-i részén a római rétegek feltehetőleg tereprendezés következtében szinte teljesen megsemmisültek. Foltokban sárral tapasztott udvari (?) járószintre, kiszedett falvonulatra (amelynek kétolda38