Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Árpád-kor

Ócsa - premontrei prépostság Id. 141. sz. Ópusztaszer Id. 142. sz. 107. Örménykút (MRT 8. k. 7/14. Ih.) (Békés m.) (II). A MTA Régészeti Intézetének szervezésével és anyagi támogatásával a Békés megyei mikrorégiós kutatások keretében tártuk fel a Szarvas környéki topográfiai terepjárások alkalmával az Árpád-korban elpusztult Bercsényegyházával azonosítható település templomhelyét. A templom döngölt, sárga agyag alapozású, egyhajós, kívül és belül patkóíves szentélyzáródású volt. Külső hossza 8,85 m, külső szélessége 5,50 m. Falai téglából épültek. A templom északi oldalához, az itt lévő temetőbe ásva később egy másik épületet alapoztak, amelynek alapozását fekete földből döngölték. Ez is egyhajós volt, szentélye kívül félkörívesen, belül patkóívesen záródott. Déli hajófala nem volt, NY-i fala és szentélyének D-i válla az első periódus hajójának ÉNY-i illetve ÉK-i sarkához illeszkedett. Külső hossza 8,95 m, külső szélessége 5,60 m volt. Úgy tűnik, falait nem építették föl. Elkészült alapozásába sírokat ástak. A templom körüli temetőből 31 sírt tártunk föl. Többet elvágtak a II. periódus alapozási árkával, néhányat pedig ennek alapozásába ástak. Sírmelléklet vagy közelebbi keltezésre lehetőséget adó leletek azonban az ásatáson nem kerültek elő. Munkatárs: Gábor Gabriella és Kocsor Julianna. Szatmári Imre Pannonhalma - Főmonostor Id. 144. sz. Panyola - Ásottfok Id. 85. sz. 108. Perbál, Ady E. u. 25. (Pest m.) (XXXII). A fenti telken sövénytelepítés közben csontvázak és egy ezüst, bordázott, S végű hajkarika került elő. Hitelesítő ásatásunk alkalmával feltártuk és dokumentáltuk az előkerült sírok maradványait, valamint újabb sírokat keresve megállapítottuk, hogy a telken talált sírok a XI. századi temető legszélén voltak. A temető észak felé a dombra húzódik fel. Keszi Tamás 74