Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)
Árpád-kor
tére bukkantunk. Feltehetőleg itt terült el az a település, amelyet 1301-től Dorog és Dorogegyháza néven említenek az oklevelek. Fodor István Ják - apáti ház Id. 130/1. sz. 102. Ják - Szent Jakab kápolna (Vas m.) (XXV). A XIII. század közepén egy építési periódusban épült kápolna a barokk párkány magasságáig megmaradt. Emeleti ikerablakai bolygatatlan helyzetűnek bizonyultak, csupán a nyugati karéj osztatlan ablakáról derült ki, hogy eredetileg ajtó volt. Falazatában a téglaméretek igen nagy szórást mutattak, feltételezhetően a helyén állt rotunda anyagát is felhasználták építésekor. A keleti karéj egykori szentélypadozatában festett téglák, déli oldalán csúcsíves ablakfülke (lavabo?) töredéke került elő. Az eredeti járószint kutatásakor egy XV. századi, az építéssel egykorú, ez alatt egy korábbi rotunda alapozása került elő. S. Mezey Alice - Szentesi Edit 103. Kakasd - Bati-kereszt (Tolna m.) (XXXI). A gázvezeték építésekor Kakasd és Zomba, illetve Szentgál határa között Árpád-kori falura utaló gödröket, házmaradványokat találtunk. A 6. számú főközlekedési út mellett lévő Bati-kereszt és a Völgységi patak partja között a hegy alatti szántáson, a hamus foltokban lévő sok állatcsont és középkori edénytöredék egy kiterjedt településre utal. A mai helynév alapján a lelőhely az egykori, még a török időkben is említett Bát vagy Báti nevű településsel azonosítható. A Bati nevet a dömösi prépostság oklevele 1138-ban említi először, azonban bizonytalan, hogy ez azonos-e a kakasdi határban fekvő településsel. Később, 1369-ben a szekszárdi bencés apátság oklevelében ismét felbukkan a Báti név, ami már inkább összefüggésbe hozható a most azonosított régészeti lelőhellyel. Szabó Géza 104. Kálmánháza - Kovács-tanya (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) (XXI). Az 1991-ben elkezdett ásatás folytatásaként ebben az évben újabb tíz, X-XI. századra keltezhető temetkezést bontottunk ki. Ezzel a temető feltárása befejezettnek tűnik. A sírok többsége NY-K-i tájolású, kivételt a két fordított helyzetű (6. és 15. számú) sír jelentett. A leletanyag igen szegény: orsógomb, hajkarikák, kés, nyilak. Istvánovits Eszter 72