Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Árpád-kor

ÁRPÁD-KOR Térképszám: 89—115 Abda - Hármasok Id. 1. sz. Árpás - premontrei apátsági templom Id. 117. sz. 89. Babócsa - Nárciszos (Somogy m.) (XIV). 1991-ig az ásatások eredményei azt bizonyították, hogy a bencés apátság temploma, a körülötte lévő temető, valamint a temetőkápolna jellegű építmény egy zárt egységet alkottak. Az ettől nyugatra fekvő területeken talált, nagyobb kiterjedésű, jellegzetes épületek a szerzetesek lakóhelyéül szolgálhattak. Az ebben az évben a 2. kutatóárokban megtalált falmaradványok azonban részben módosították a bencések lakóhelyével kapcsolatos kérdéseket. A július 6-tól augusztus 3-ig folytatott, régészeti tábor keretében működő feltárás tisztázta, hogy a bencés templom is többperiódusú lehetett. A legváratlanabb eredményt a 4. sz. kutatóárok hozta, mert a nyugati végében egy szabályosan falazott téglasírt találtunk. Meglepő volt, hogy a korábbi években a szentélyben talált, falazott sírok mennyivel gyengébb minőségben készültek, és mennyire egyenetlen téglaanyag felhasználásával. Megállapíthattuk azt is, hogy a most talált téglasír ugyanazokból a téglaformákból készült, mint az 1986-ban feltárt, XI. századi Szent Egyed parochiális templom. A sír fölött vastag agyagréteg húzódott, ami mutatja, hogy a padozat alá süllyesztették. A NY-K-i tájolású sír fejrészénél, valamint a lábtól mintegy 60 cm-nyire egy 70 cm széles kőfal alapjának a kiszedései látszottak. Ehhez a két kőfalhoz egy határozott mészcsíkelbontás, illetve pusztulás nyoma tartozik, amely alatt a korábbi, az első épület maradványa látszik. A sír lábánál egy elszenesedett fagerenda maradványa került elő, arra utalva, hogy a XI. század közepétől, vagy a második feléből származó bencés templomot tűz pusztította el. A melléklet nélküli sír a legelső bencés templom előcsarnokában lehetett. Az egész előépítmény egy tér lehetett, amely kriptaként szolgálhatott. Ide temették a terület, a templom legrangosabb embereinek (nemzetségfők? kegyurak?) tetemét. Magyar Kálmán 64