Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Népvándorlás kora

gödörszerű telepobjektumot találtam. Belőle grafitos, seprűs edénytöredékek, finomkerámika (besimított ékesítéssel is), szemcsés cserepek, durva készítmények darabjai, üveg karperec torzója, állatcsont (pl.: halcsont), patics, faszén került napfényre. Ezek nyomán a késő vaskorra keltezhető a lelet (szkíta vagy kelta). 78/3. Kengyel - Kengyelpart III (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). Kibontottam az 1991. évi, IV-V. századi, (hun kori), keleti germán fazekasműhely délkeleti égetőkemencéjét. Szabályos kör alakú, 120-130 cm átmérőjű volt, amely viszonylag hosszabb tüzelőnyílással csatlakozott a munkagödörhöz. A kerek lyukakkal áttört rostély középen támfalon nyugodott, tehát a kemencét kétosztatúra alakították ki. A töltelékföldből finomabb és érdesebb (nyersebb) tálak — pl.: Marosszentanna-Csernyahov típusú is —, poharak, serlegek stb. fragmentumai, egy ún. hun kori füles korsó, egész malomkő, egyebek kerültek ki. 78/4. Kengyel - Kengyelpart IV (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). (1983-1984. évi 8. számú gepida lelőhely). A halastó mentén futó csatornában, egymástól kb. 50 m távolságra két V-VI. századi telepjelenségre bukkantam. A kedvezőtlen körülmények folytán ezek nem voltak kutathatók (házak? gödrök?). Korongolt, szemcsés, szürke cserepeket, követ, paticsot és állatcsontot gyűjtöttem. A lelőhelyen — egyéb korok emlékei mellett — IV-V. századinak meghatározható anyagot is találtam (pl.: kannelurás edénytöredék). 78/5. Kengyel - Vígh-tanya (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). A területen (1983-1984. évi 3. számú, korai népvándorlás kori lelőhely), amely Kengyeltől kb. 3 km-re északnyugatra esik, az év folyamán öt kora Meroving-kori — VI. századi — telepjelenséget, négy földbe ásott házat és egy gödröt sikerült feltárni. Ezek igen hosszú, 600-800 méteres partszakaszon szóródtak. A lakóházak oldalhossza 2,5-4 m között váltakozik, formájuk négyszög, inkább téglalap. Szerkezetükre az ágasfás-szelemenes megoldás a jellemző. A leletek közül említésre méltó: bepecsételt cserép, simított díszű kerámika, kiöntőcsöves edény töredéke, kétsoros csontfésűk. Döntően korongolt. szemcsés, szürke edénydarabokat (fazekak) gyűjtöttünk. A kutatóárokkal középkori veremházakra, kemencékre, gödrökre is ráástunk. A lelőhelyen többek között réz kori és La Téne kori megtelepedésre is van adat. Cseh János 56