Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Római kor

késő római, kígyófejes, bronz karperecet, egy esztergályozott, bronzfejű, nagy vasszeget (kocsidísz) és egy késő népvándorlás kori kerámiát találtak. Müller Róbert 62. Sármellék, Dózsa Gy. u. (MRT 1. k. 40/2. Ih.) (Zala m.) (XVI). Csatornázás során egy IV. századi, női sírt bolygattak meg. Az in situ maradt részen egy négy szálból sodrott és egy sima bronz huzalkarperecet, egy kis mértetű omega csatot és egy üvegpohár töredékeit találtuk. A munkások átadtak egy II. Constantius kisbronzot, amely egy kerámiával együtt a sírból került elő. Müller Róbert 63. Sárvár - Végh-malom (Vas m.) (XXXV). Folytattuk a római útállomás, út, illetve az azt átvágó, IX. századi temető 1983-ban megkezdett feltárását. 45. szelvényünkkel az I. század második felében épült, és II. század első felében még lakott útállomást körülvevő fapalánk alapárkát követtük NY felé egy újabb, 5-5,5 m hosszú szakaszon. Ennek a palánknak a hossza eddig 35 m, belőle elágazás nyomát csak a 45. szelvényben figyelhettünk meg, ahol egy 2,5 m széles, gazdasági rendeltetésű építményt csatlakoztattak hozzá. Ennek szintjét a mai felszíntől 30 cm-re találtuk meg, a padlószint részben vörösre égett át. A gerenda-alapárokkal egy korábbi gödröt vágtak át, ebben őskori töredékek mellett kevés, jellegtelen római edénytöredék és kelta Graphittonware is volt, ami azt jelenti, hogy az I. század 70-es évei táján épült útállomásnak korábbi római előzménye is volt. A 45. szelvénytől északra húzott, 6x2 m-es kutatóárokban két késő bronzkoriHallstatt kori gödröt találtunk, római kori telepjelenségek azonban itt nem mutatkoztak. A 46. és 48. szelvényekkel (mindkettő 5 x 5 m méretű) az útállomás (praetorium) faépítményének NY-i zárófalát kerestük tovább É felé. Ennek újabb 7 m hosszú szakaszát tárhattuk fel. Az építményen belül átégett agyagtapasztások és faszenes égés jelzi az építmény padlószintjét. Magát az alapárkot 40 cm mélyre ásták. Az alapárok nyomvonalát a 48. szelvényben a későbbi út kavicsos alapozása rajzolta ki. A talpfákat itt is kövekkel biztosították, amelyek több helyen az alapárok szélén kerültek elő. Az építményen kívül a rétegsor lényegesen különbözött az építmény belsejében lévőtől: kívül csak sárga agyagplanírozást találtunk. Az építmény alatt ÉNY-DK-i irányú cölöplyuksor került elő. betöltésükben római kori edénytöredékekkel. Itt tehát újabb I. századi, valószínű45