Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Római kor

55/2. Keszthely, Schwarz D. u. (Zala m.) (XVI). Földmunka során egy feltehetően késő római sírt bolygattak meg. A leletekből egy szürke, korongolt, ép poharat szerzett meg a múzeum. Müller Róbert 56. Komárom (Szőny) - Vásártér (Komárom-Esztergom m.) (IV). A feltárás megindítását Komárom város önkormányzati testülete azzal a céllal kezdeményezte, hogy megvizsgáljuk, van-e a szőnyi Vásártéren olyan római kori emlékcsoport, amelynek feltárását követő konzerválásával régészeti parkot lehetne kialakítani. Ez a feltételezés egyrészt azon a helyi hagyományon alapult, miszerint a Vásártér alatt a római kori város fóruma húzódik, másrészt pedig a Vásártér ABC építésekor nagy mennyiségben felszínre került leleteken (Bíró Endre feltárása). A feltárásra kijelölt területen a korábbi megfigyelések és a felszínen mutatkozó terepjelenségek alapján jelöltünk ki szelvényeket. Eszerint két fő egységet hoztunk létre: 1. A Vásártér déli zónájában, ahol az egyenetlen felszín a föld mélyében rejlő maradványokra engedett következtetni. 2. Az ABC zónájában, az egykori római út (ma 10. sz. országút) közelében. ahol az ABC építésekor tett megfigyelések alapján lehetett római kori maradványokra számítani. A szelvénykijelölés tengelyei az E-D illetve K-NY irányok voltak. Ezt a mesterséges, és bizonyos tekintetben önkényes kijelölést arra a munkahipotézisre alapoztuk, hogy a római katonai jellegű városépítési koncepciót — ha Brigetio esetében egyáltalán volt ilyen — a nagyjából NY-K irányban folyó Duna és a attól délre fekvő térség határozhatta meg. Ezt a sejtésünket az É-D-i tájolású épületmaradványok megerősítették. Az ABC és az üzletsor között összesen 367 m

2 felületen dolgoztunk. 1. A geológiai altalajig kiásott kutatóárkok révén megfigyelhető volt, hogy a római kori megtelepültség ebben a zónában kevésbé intenzív, mint a tér északi részén. Néhány égésrétegtől, házra utaló tetőomladéktól eltekintve itt főleg érintetlen, vagy pedig újkori beásásokkal zavart rétegeket találtunk. A 3. sz. árok nyugati végében É-D irányú falmaradvány került elő, amelynek folytatását a 9. és 10. sz. árok megnyitásával nyomon követtük. 2.a. A Vásártér északi részén, az ABC közelében 11 szelvényt nyitottunk. Itt szinte közvetlenül a felszín alatt elértük a római kori házmaradványokat, amelyek jó minőségű, alulról fűtött terrazzo-padló és az 41