Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Római kor

53. Gencsapáti - Gát (Vas m.) (XXXV). A Gyöngyös és a Perint patak elágazásánál a mederből kopott. Augustus-kori bronzpénz került elő. amelyet a Savaria Múzeum vásárolt meg. Medgyes Magdolna Gór - Kápolnadomb Id. 13. sz. Hidegség, Fő u. Id. 15. sz. 54. Kapospula - Alsóhetény (Tolna m.) (V). 1992-ben 6 héten keresztül folytattuk az 1991-ben megtalált NY-i erőd kapu. horreum és a körzetük kutatását. Bebizonyosodott, hogy az erőd építésének mind az első, mind a második periódusában a NY-i oldalán kapuja volt. Megtaláltuk az első periódus szokásos, már a rómaiak által kiszedett, patkó alakú tornyainak alapfalait, mind a helyükre épített, második periódusú, nagy, kerek tornyokat. A második periódus falait a kapu körzetében az E-i kaputorony kicsiny szakaszának kivételével kiszedték az újkorban. A falkiszedés azonban a belső falszoros és kapunyílás körzetében elmaradt. A két torony közti erődfalszakasz külső 30 cm-ét mintegy 60 cm-rel magasabbra alapozták, mint az erődfal többi részét. A különféle alapozású fal azonban kétségtelenül azonos időben készült. A kapunyílásban az erődfal nem szűnt meg, mint az E-i és K-i kapuban. hanem tovább folytatódott és kb. 60 cm széles, csatornaszerű árokként végződött. A két torony között az erődfalon kívül újabb kori bolygatás a második, felső, nagy kövekből rakott útszintet elpusztította. Az alatta futó korábbi út köves alapozása azonban sértetlenül megmaradt. Ez az útfelszín — amelyből II. Constantinus-érmek kerültek elő — átfut a kapu NY-i falán (azaz az erődfalon). A Soproni S. által megfigyelt D-i kapun keresztül vezető úthoz hasonlóan ezt az útfelszínt is csak a keréknyomokban kövezték ki. Mivel az alapozás alatt közvetlenül az érintetlen altalaj következett, fel kell tételeznünk, hogy a NY-i kapuépítmény középső része a falszoros falaival, vagy egy részükkel már az erőd első periódusában állt. Erre utal az is, hogy a falszoros falai kevésbé mélyre vannak alapozva, mint az erődfal többi része (a különbség 80-100 cm). A kőanyaga gyengébb minőségű. mint a második periódus kőanyaga. A falszerkezetben azonban későbbi hozzáépítést megállapítani nem lehetett. Úgy látszik tehát, hogy az első periódus átépítésekora kapunyílást közrefogó falakat nem építették át. 39