Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Őskor

sánc déli zónájában, a legfelső teraszon nyitottuk. Célunk, az 1988-ban kidolgozott programnak megfelelően az erődítési rendszer és a hozzá kapcsolódó La Téne települési rétegek vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a sánc felső szakaszán, illetve északi végén 1988 óta végzett ásatások, a másodlagos beavatkozások és az erózió miatt nem hozták meg a várt eredményeket. A 6 x 12 m-es szelvényben a humusz eltávolítása után XIX. századi rétegek mutatkoztak: a múlt századi tereprendezés során kialakított járószint a teraszéi mentén húzódó erődítmény kiemelkedő részét elpusztította. A további bontás során a terasz belső oldalán mészégető kemence maradványait, majd pedig bolygatott középkori rétegeket — cölöplyukakkal, kemence alapozásával és gazdag kerámialeletekkel — tártunk fel. A terasz peremén megtaláltuk a fellegvár térségében a Savaria Múzeum ásatásai során már azonosított, X-XI. századi, "égett" sánc alapjait, amelyek korábbi erődítésre támaszkodnak, az ehhez tartozó járószintet késő középkori beásások, illetve XIX. századi földmunkák jobbára elpusztították. A sánc belső oldalán a középkori rétegek alatt késő La Téne-kori felületet találtunk. A teraszéllel párhuzamosan húzódó, lekövezett szint útnak határozható meg, ennek belső, fellegvár felé eső oldalán telepjelenségeket észleltünk, amelyeket a későbbi beavatkozások megbolygattak. A La Téne D-szint feltárására 1993-ban kerül sor. Az ásatás francia társvezetője: J.-P. Guillaumet (Glux-en-Glenne, Régészeti Bázis). A munkaközösség tagjai: Cserményi Vajk (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum), Czajlik Zoltán (ELTE, Régészeti Tanszék), V. Guichard (Roanne, Musée Déchelette), C. Soyer (Poitiers, Ásatási szolgálat). Résztvevők: Borhy László. Kriveczky Béla, Siklódi Csilla (régészek). továbbá Bóka Krisztina, Bugán Adél, Dági Marianne, Hable Tibor, Kószó Kinga, Kovács Péter, Kőfalvi Csilla, Nagy Emese, Szalai Tamás, Szincsák Mónika, valamint L. Bailly, E. Boubault, A. Clairand, C. Cros, A. Johanny, D. Laimant, F. Mourain, M.-C. Rieder és K. Wagner (egyetemi hallgatók). Szabó Miklós 43. Villánykövesd - Bogdácsa (Baranya m.) (XXIV). Adatközlő: dr. Leiber Imre, közvetítő: dr. Vöröss László ny. egyetemi tanár, botanikus (Martonvásár). Villánykövesdtől nyugatra, a 134,6 m magasságú dombnak a halastó és a pécsi műút felé néző nyugati lejtőjén mélyszántással megbolygat29