Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)
Őskor
* a humusz alatt, 30-40 cm mélységben szántás által bolygatott felszínen töredékes mamutagyardarabokat, néhány eszközt és szilánkot, * 110-120 cm mélységben a szokásos, bár kissé szegényesebb kultúrréteget, települési felszínt sikerült kibontani. Előzetes megállapításaink szerint egyidős a Szúnyogossal. 31. sz. gyűjtőpont A Szúnyogostól 70-80 méterre, É-ÉK-re, ugyanannak a dűnének az északi peremén felszíni leletek sűrűsödése alapján egy kutatóárkot jelöltünk ki. Sztratigráfiája eltérő: a humusz kétszeres vastagságú, s menetesen vált erősen kilúgozott, löszbabás, jégkori üledékbe, alatta durva (folyami?) homok. A kutatóárokban nem találtunk őskőkori jelenségeket, leleteket. 42. sz. gyűjtőpont A Szúnyogostól mintegy 300 méterre délre, egy másik dűnesor (111 m magas) északi peremén felszíni leletek sűrűsödése alapján kutatóárkot nyitottunk. Régészeti leleteket nem találtunk. 2. sz. gyűjtőpont A Szúnyogostól mintegy 2 km-re DK-re, a 110,7 méteres dűne ÉNY-i peremén szórvány pattintott kőeszköz anyagot gyűjtöttünk. A gyűjtőpontok számozásával Kerékgyártó Gyula terepbejárási jegyzőkönyvének adatait követtük. Munkatárs: Kövecses Varga Etelka (Balassa Bálint Múzeum). T. Dobosi Viola 18. Kengyel - Fehér-tanya (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). A régészeti-topográfiai pont a Vígh-tanya, keleti germán településtől néhány száz m-re keletre, az átellenes magasparton található. Itt egyetlen objektumot, egy késő vaskori kelta kunyhót, illetve annak részletét tártam föl. Megállapítható volt, hogy NY-K-i helyzetű, úgy 2,5 m széles, s hogy kétoszlopos lehetett (a napkeleti cölöphelyet rögzítettem). Az építményt igen kevés, korongolt, jó anyagú, szürkés-barnás kerámia alapján tudtam datálni. Egyéb teleplelet: durva edénytöredék, malomkő, patics, állatcsont. Cseh János Kengyel - Kengyelpart I (Baghymajor) Id. 78/1. sz. Kengyel - Kengyelpart II Id. 78/2. sz. Kengyel - Vígh-tanya Id. 78/5. sz. 15