Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Őskor

Nyolc szelvényben illetve kutatóárokban, összesen 272,22 m

2 kiterjedésű területet tártunk fel, és a következő korszakok, kultúrák leletanyagát, objektumait találtuk meg: 1. Három gödörben a kora neolitikus Körös kultúra durva anyagú, vastagfalú cserepei, edényei kerültek elő, kisebb mennyiségű állatcsonttal együtt. 2. Egy nagyméretű gödörházban a középső neolitikus Alföldi Vonaldíszes Kerámia edénytöredékei fordultak elő. A szelvények humuszrétegében is találtunk AVK cserepeket, kisebb számban pedig csiszolt kőfejszetöredékeket, köztük egy zöld színű szerpentinből készült darabot, amelyen másodlagos felhasználásra utaló nyomok figyelhetők meg. 3. Legjelentősebb leletünk a korai rézkori Tiszapolgári kultúra (kisrétparti csoport) temetkezése volt. amelyben két edényt helyeztek el. A Tiszapolgári kultúra cserepei is nagyobb mennyiségben fordultak elő a szelvények, kutatóárkok humuszrétegében. 4. Kisebb mennyiségben találtunk a középső rézkori Bodrogkeresztúri kultúrába tartozó leleteket is, nem önálló objektumokban, hanem ugyancsak a szelvények felső humuszrétegeiben. 5. A szkíta időszakot egy temetkezés képviseli, amelyben hátán fekvő gyermekcsontváz feküdt, lábai ún. "békatartásban" helyezkedtek el. A koponya mögött két agyagedény melléklet is volt. 6. A szarmata korszak nagy mennyiségű kerámia- és állatcsont lelete két nagyméretű gödörkomplexumból került elő. A gödrökben tűz nyomai is megfigyelhetők voltak. 7. Tíz nyújtott fekvésű csontvázat tártunk fel, amelyek egy nagyobb kiterjedésű, kora Árpád-kori temető részeit alkotják. A csontvázak lekerekített sarkú, sekély sírgödrökben feküdtek. Több csontváz feje mellett ezüstből készült S- illetve kettős S-végú hajkarikákat találtunk, az egyik csontváz szájában I. András korabeli, IX. típusú érem feküdt. Zalai-Gaál István Héhalom - templom mögötti domb Id. 129. sz. 13