Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Középkor

139. Nyírbátor - Magtár (volt Bátori-várkastély) (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) (XXI). Az 1987 óta tartó, a műemléki helyreállítást megelőző kutatást az OMvH 1992-ben két területen folytatta. A magtár északi oldalán egy kutatóárokkal ismét megvizsgáltuk az 1988-ban már megtalált, 1. és 2. számú kis árkokat, amelyek közül az előbbi a késő középkori várkastélyt övező palánk alapozási árka, a második pedig egy, a várkastélyhoz tartozó járószint alatt induló, vízelvezető (?) árok lehetett. A keleti oldalon feltártuk annak a palánknak az alapozási árkát, amely az északi palota északkeleti sarkához futott be, így ma már szinte biztosra vehetjük, hogy a várkastélynak nem volt szilárd anyagból épített körítőfala. Ennél fiatalabbnak bizonyult egy agyagos-paticsos betöltésű, ugyancsak az északi palota északkeleti sarka felé tartó, de ahhoz be nem csatlakozó, ismeretlen rendeltetésű árok. Végül ugyanitt, a keleti oldalon, már a bolygatatlan altalajba mélyedve egy vélhetőleg faszerkezetű objektum sekély gödrét bontottuk ki részlegesen, amelyet formája és a benne talált, nagy mennyiségű háztartási kerámia, valamint mázas, kezdetleges módon áttört kályhacsempék, és egyszerű, edény alakú kályhaszemek alapján lakóházként határoztunk meg, és a Bátoriak egyik, a várkastélyt megelőző (XV. század első fele ?) udvarházával azonosítottunk. A ház rövid életű lehetett, ugyanis gödrét hamarosan egy újabb kis árokkal vágták át. Tamási Judit 140. Ozora - várkastély (Tolna m.) (XXXI). 1990—1992. évben tovább folytattuk s ideiglenesen le is zártuk az épület műemléki helyreállításához kapcsolódó komplex régészeti kutatást. Elsősorban kiegészítő feltárásokat végeztünk, a belsőkben a középkori kapualj kivételével befejeztük a falkutatást és a DNY-i sarok kivételével az udvar és a belső terek ásatását is. A külső várfal illetve helyének teljes feltárását és az ahhoz kapcsolódó területek ásatását csak a még magántulajdonban lévő északi oldalon, továbbá az építési területként használt keleti oldalon nem tudtuk elvégezni. Tisztáztuk viszont a hódoltsági építmények — palánkrendszerek és az azokat követő települési jelenségek — alaprajzát és kronológiáját a teljes NY-i falszorosban és az északi falszoros mintegy harmadában. Jelentős feltárást végeztünk a NY-i és D-i várárokban, ahol többperiódusú palánkrendszereket kutattunk, ugyancsak a hódoltság korából. Mindezek során már nagyrészt elértük a várkastély folytatódó helyreállítása során kialakítandó, végleges szinteket, amelyek a várfalakon kívül a terület hasz101