Wollák Katalin (szerk.): AZ 1992. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/46. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1994)

Őskor

8. Csesztve-Stalák (Nógrád m.) (XXVIII). Folytattuk a Lengyelikul­túra III. fázisába tartozó település feltárását. A lelőhely D-i lejtőjén nyitot­tunk egy 5x5 m-es szelvényt. A szelvény D-i felében egy K-Ny-i irányú. 120 cm mély. 70 cm széles árok indult K-i irányba. Betöltése fekete, pati­csos volt, sok kerámiatöredékkel és állatcsonttal. A kerámialeletek között sok vékony falú, vörös színű kis bögre és bikónikus hasú, csőtalpas tál töredéke volt. Változatlanul gazdag, pattintott kőeszköz anyag került elő. Kató Sára Dabas (Gyón) - Paphegy Id. 96. sz. 9. Erdőbénye - Sás patak (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (IV). Er­dőbénye községtől mintegy 4,5 km-re ÉNy-ra, az Erdőbénye és Sima kö­zötti országút és a Sás patak (más néven Aranyosi patak) találkozásánál az "Erdőbényei opálelőfordulás és fás legelő" nevű természetvédelmi te­rületen belül, a jól ismert "opálelőfordulásnál" (tulajdonképpen felszínre bukkanó limno-opalit) a felszínen Ringer Árpád (Miskolc, Herman Ottó Múzeum) és Majoros Zsuzsanna geológus (Bükki Nemzeti Park) paleolit­gyanús, megmunkált kődarabokat figyelt meg és gyűjtött a törmelékben. 1992-es szondázó ásatásunk során a lelőhelyen limno-opalit-kitermelőhely (bányatörmelékkel kitöltött gödör) és hozzá kapcsolódó feldolgozóhely, műhely (feldolgozási hulladék, gyártási hulladék, szilánkok, félkész esz­közök, néhány kész eszköz) részletét tártuk fel. Bebizonyosodott, hogy itt — a Zempléni hegység számos más pontjához hasonlóan — az egykor valószínűleg szintén felszínre bukkant vagy csak vékony réteggel fedett kő nyersanyagot az őskorban kitermelték és a helyszínen feldolgozták. Mint ahogy az ilyen jellegű lelőhelyeken szokásos, Erdőbényén is igen kevés olyan eszköz került elő, amely információt adhat a lelőhely koráról, illetve kulturális kapcsolatairól. A néhány ilyen eszköz alapján a lelőhelyet elő­zetesen és feltételesen paleolitnak, nagy valószínűséggel felső paleolitnak határozhatjuk meg. Az ásatáson részt vett Majoros Zsuzsanna (Bükki Nemzeti Park), László József, Solt Péter (Magyar Állami Földtani Intézet), Szabó Zsolt, Rakovszky Tibor (Erdőbénye), Madarász Tibor egyetemi hallgató (Mis­kolci Egyetem), valamint a Földtani Intézet nyári gyakorlatos középiskolás és az Erdőbényei Általános Iskola VIII. osztályos tanulói. Bácskay Erzsébet Esztergom, Arany J. u. 5-7. Id. 52. sz. 9

Next

/
Thumbnails
Contents