Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Közép- és újabb kor

143. őcaény - Oltovány (Tolna m.) (XXXI). 1991-ben folytattuk a földvár 1988-ban megkezdett ásatását. Teljesen feltártuk a II. és a IV. szelvényt, részlegesen az V. és a VII. szelvényt. Két újabb szemeskályha­részietet. több hulladékgödröt, a korábban már megismert házak újabb részleteit ástuk ki. Az V. szelvényben egy paticsfalú ház — átlag 60 cm magas, felmenő falú — részletét, egy kemencét és több hulladékgödröt tártunk fel. A leletek XV. századiak. Igen sok a kerámia (főleg fazéktöredékek, de viszonylag sok a finom pohártöredék is). Több üvegdarabot, különböző vaseszközöket (kapa. ásópapucs, nyílhegyek, kések) is találtunk. Miklós Zsuzsa 144/1. Péci - Püspökvár-Északi kert (Baranya m.) (XXIV). Ez évben az Északi kert keleti szakaszán több munkaterületen dolgoztunk. Célunk elsősorban a románkori épületmaradványok összefüggéseinek tisz­tázása volt. A terület mintegy 20 m hosszúságában és a szoros teljes szélességé­ben. 2.5 m rétegvastagságában a felső réteget letermeltük, majd ezt köve­tően kutatóaknákkal megkezdtük a románkori maradványok és az északi várfal összefüggéseinek tisztázását. A falszorost az egyetem északi falával összekötő faltól nyugatra nyitott kutatóaknában vizsgáltuk, az attól délre lévő románkori falak további északi folytatása nem került elő. Ugyanakkor a jelenlegi külső várfal legújabb periódusának alapozása alatt megtaláltuk a már több kisebb szakaszon feltárt, legkorábbi bástyafal újabb részletét. A 2.5 m vastag, felső réteg egységesen palatörmelék, minden lelet­anyag nélkül. Az akna földes, kissé törmelékes betöltéséből csak néhány XIV-XV. századi kerámiatöredék került elő A románkori falmaradványok kutatásásnak másik munkahelye az Ara­nyos Mária kápolna és az egyetem közti terület volt. Itt a négyszög alap­rajzú, románkori helyiség északkeleti és északnyugati külső sarkánál tisz­táztuk az alapozást és a csatlakozó külső szintet. Ez utóbbi is alátá­masztja. hogy a terep eredetileg teraszos volt. Egyértelműen tisztázható volt a románkori fal és az egyetem nyugati zárófalának kapcsolata és az alapfalak szétválasztása. A terület északi részén több. feltehetően késő­középkori és török, illetve korabarokk falalapokat tártunk fel. A terület déli felében — a két párhuzamos, kelet-nyugati, középkori fal között — tisztáztuk a falalapozásokat, valamint a románkori, négyszög alaprajzú helyiséghez csatlakozó külső szintet. A délnyugati metszetfalban a felső 90

Next

/
Thumbnails
Contents