Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Közép- és újabb kor

leletanyag (XIV-XV. századi ezüst fejesgyűrűk, bronz karikagyűrűk, ezüst és bronz fülesgombok) mellett említésre méltó a 466. sír XIV. századi leletegyüttese (nagyméretű, aranyozott ezüst ruhadíszítő korong, ezüst fülesgomb, préselt bronzlemezekkel díszített, lemezes szíjszorítójú övcsattal ellátott pártaöv, gyöngyök). V. Székely György 139. Osli - Faluhely dűlő (Győr-Moson-Sopron m.) (XXVII). Silógödrökben középkori, XII-XV. századi kerámiatöredékek kerültek elő. A Kapuvári múzeum, Pamlényi Klára jelezte a leleteket, a helyszínről és korábbi itteni gyűjtésből két ép csuprot szállítottunk Sopronba. Gömöri János 140. Ócsa - premontrei monostor (Pest m.) (XXXII). A 1991. évi ásatások további adatokkal szolgáltak a templom, valamint az attól északra fekvő kolostorépület alaprajzához. A templomkertben, a nyugati homlokzat északnyugati sarkának előterében, továbbá a déli homlokzat délnyugati vége előtt folytattunk feltárást. Ezeken kívül az ásatás kiterjedt az északi oldal, valamint a Kálvin u. 3. sz. alatti telek területére is. A templom nyugati oldala előtt feltártuk az építkezés első fázisában elkezdett, ám hirtelen tervmódosítás miatt soha be nem fejezett toronypár északi tagjának részben már elbontott alapozását. Az északi és a déli oldalon feltártuk a XVI-XVII. századi kerítőfal eddig még hiányzó szakaszait, így teljes képet nyertünk annak alaprajzáról. A kerítőfal széles körben ívelődő déli oldala az északi szakaszhoz érve éles szögben fordul, majd párhuzamosan fut a templom oldalával, igazodva ezzel a kialakuló telekhatárhoz. A Kálvin u. 3. sz. alatti telek területén sikerült feltárnunk a templom építését megelőző, Árpád-kori falu északi kiterjedésének határát lezáró árkot. Ennek kialakítása azonos a korábbi években a templom déli oldalánál feltárt árokszakasszal, amely a falut ebből az irányból zárta le. Megjegyezzük, hogy a kolostort övező, középkori kerítőfal nyomát sehol sem találtuk, így feltételezzük, hogy azt árok-palánk módjára építhették meg, részben a falu övező árkát is felhasználva ehhez. Az idei ásatás során is csak kevés leletanyag került felszínre, ezek zöme középkori szemétgödrökből előkerült. XIII. századi, jól datálható töredék. A budai kerámiaanyaggal keltezhető leletanyagot fehérre égetett, 88