Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Közép- és újabb kor

Jelentős eredményre vezetett a már feltárt középkori, kövezett udvar déli részében, valamint az itt előkerült részletek tisztázása végett a plébánia déli kőkerítésén kívüli közterületen végzett feltárás. Az udvar déli végében ugyanis egy kb. 3,2 m belső fesztávú, elfalazott kapunyílás került elő, amelynek iránya a már nagyrészt feltárt keleti épületszárnnyal párhuzamos. A kelet-nyugati irányú fal vastagsága 2 m, és részben a jelenlegi falkerítés alapjául is szolgál, bár iránya attól lényegesen eltér. Az elfalazott kapunyílás feltárását követően a kerítésen kívül, attól délre folytattuk a kutatást, ennek eredményeként egy nagyméretű, kb. 3,6x5,8 m belvilágú kaputorony maradványai bontakoznak ki. amelynek eddig megállapítható falvastagsága 2,5 m. Megtaláltuk és részben feltártuk az elfalazott kapunyílás déli falsíkját, amelyben in situ megtaláltuk a kapu mindkét élszedett szárkövét, valamint küszöbkövét. A küszöbkő és a kövezett udvarszint között 50 cm a szintkülönbség. A kaputorony padlószintje és a jelenlegi járószint között 2,5 cm az átlagos különbség, így a kaputorony falai csaknem e magasságban állnak, mivel a falkorona közvetlenül a szint alatt jelentkezik. A kaputorony feltöltése nagy kövekből és bontott faldarabokból álló, habarcsos épülettörmelék, leletanyag nélkül. Technikai munkatárs: Füzér Róbertné. G. Sándor Mária - Gerő Győző 136. Narda - római katolikus templom (Vas m.) (XXXV). A falu lakói a műemléki védettség alatt nem álló templom faláról leverték a vakolatot, ennek során középkori, több rétegű falfestménytöredékek kerültek elő, amelynek egy részét sikerült megmentenünk. A középkori templom egyhajós, íves szentélyű, nyugati karzatos, déli kapuja festéssel díszített volt. (Szalagfonatot imitáló festés.) Az eredeti alaprajzból a szentélyt bontották el. A déli homlokzaton okker, kobaldkék, terrakotta színű, geometrikus, részben az építészeti tagozatokat keretelő festésnyomokra bukkantunk. A déli kapu s felette két szoborfülke, majd a falifülkéktől keletre és nyugatra négyzetes formát megközelítő ablakok két periódusa vágta egymást. A barokk korban új ablakokat alakítottak ki, a templomot beboltozták, a déli kaput befalazták, helyette a nyugati oldalra vágtak új kijáratot. Keleti irányban megnagyobbították az épületet, elbontva a korábbi szentélyt. Rögtön az új szentély megépítésekor délről, később északról is sekrestyét építettek a szentélyhez. Ezt követően építették fel a tornyot, amelynek utolsó szintjét a múlt században építették át, fából kőbe. 86