Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Római kor

Az ásatáson Bánki Zsuzsanna. Barkóczi László. Nádorfi Gabriella ré­gészek vettek részt. A kanadai ásatócsoportot Fedák János (University of Prince Edward Island) vezette. Fitz Jenő 68. Töltéstava - Alsótáplány dölő (Gyór-Moson-Sopron m.) (XXVII). Az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának leletmentő mun­kálatai során a lelőhelyen egy római kori villa maradványát tártuk fel, 525 m 3-es területen. Egy kéthelyiséges. kisebb kőépület, egy nagyobb kőépü­let három helyisége részben és egy valószínűleg fa felépítményes, rövidebb oldalain nyitott szín került feltárásra Mindezek csak alapjaikban maradtak meg. További épületek alapárkai, törmelékei és vályogtégla-maradványok voltak még megfigyelhetők. Kora- és későrómai leletanyag egyaránt került elő. Fémkereső segítségével az ásatás megkezdése előtt számos különböző típusú fibulát. ólomolvadékot, pénzt és egy bronzgyűrűt sikerült felkutatni. A kerámiaanyagban jelentősebb részt képviselnek a festett, díszített dara­bok és terra sigillaták. mint a szürke házikerámia. Néhány mázas cserép is előkerült, valamint piros festésű vakolatdarabok és síküveg töredékei. Gabrieli Gabriella 69. Visegrád - Gizellamajor (Pest m.) (XXXIX). A volt lovasiskola területén levő IV. századi római erőd délnyugati saroktornyának és déli épületszárnyának kutatását végeztük. A déli épületszárny eredetileg há­rom traktusból állott, ebből kettőt utólag épített fallal tovább osztottak. A középső helyiségben terrazzo padló maradványait bontottuk ki. Nyugati falában tüzelőnyílás helyét találtuk meg. innen a mellette levő kamrát fűt­hették. az ott feltárt, lapos kövekből kialakított. L alakú csatornarendszer segítségével, amelynek kő- és fedőlapjait in situ megtaláltuk. Efölött meg­maradt a kamra eredeti padlószintje. A fütőcsatornáról két, közel téglalap alakú kőtégla építményalap ágazott le A rendszer szerkezeti sajátossága és az itt előkerült növényi mag leletek alapján a helyiségben termény­tárolást. szárítást, aszalást végezhettek. A kamra nyugati falán észlelt, elfalazott nyílás kibontásakor kiderült, hogy ez az előbbi rendszerhez tar­tozó tüzelőnyílás a szomszédos helyiségből használható, amint ezt az ott lévő elötérgödör és fölötte előkerült hamurétegek bizonyítják. Ez a terem kapcsolatot képezett a délnyugati saroktorony és — több. mint 2 m széles bejárattal — az erőd belső tere között. A helyiség délke­leti sarkában álló. nagyméretű kemence mögötti falsarokból leletegyüttes 46

Next

/
Thumbnails
Contents