Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)
Római kor
Az ásatáson Bánki Zsuzsanna. Barkóczi László. Nádorfi Gabriella régészek vettek részt. A kanadai ásatócsoportot Fedák János (University of Prince Edward Island) vezette. Fitz Jenő 68. Töltéstava - Alsótáplány dölő (Gyór-Moson-Sopron m.) (XXVII). Az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának leletmentő munkálatai során a lelőhelyen egy római kori villa maradványát tártuk fel, 525 m 3-es területen. Egy kéthelyiséges. kisebb kőépület, egy nagyobb kőépület három helyisége részben és egy valószínűleg fa felépítményes, rövidebb oldalain nyitott szín került feltárásra Mindezek csak alapjaikban maradtak meg. További épületek alapárkai, törmelékei és vályogtégla-maradványok voltak még megfigyelhetők. Kora- és későrómai leletanyag egyaránt került elő. Fémkereső segítségével az ásatás megkezdése előtt számos különböző típusú fibulát. ólomolvadékot, pénzt és egy bronzgyűrűt sikerült felkutatni. A kerámiaanyagban jelentősebb részt képviselnek a festett, díszített darabok és terra sigillaták. mint a szürke házikerámia. Néhány mázas cserép is előkerült, valamint piros festésű vakolatdarabok és síküveg töredékei. Gabrieli Gabriella 69. Visegrád - Gizellamajor (Pest m.) (XXXIX). A volt lovasiskola területén levő IV. századi római erőd délnyugati saroktornyának és déli épületszárnyának kutatását végeztük. A déli épületszárny eredetileg három traktusból állott, ebből kettőt utólag épített fallal tovább osztottak. A középső helyiségben terrazzo padló maradványait bontottuk ki. Nyugati falában tüzelőnyílás helyét találtuk meg. innen a mellette levő kamrát fűthették. az ott feltárt, lapos kövekből kialakított. L alakú csatornarendszer segítségével, amelynek kő- és fedőlapjait in situ megtaláltuk. Efölött megmaradt a kamra eredeti padlószintje. A fütőcsatornáról két, közel téglalap alakú kőtégla építményalap ágazott le A rendszer szerkezeti sajátossága és az itt előkerült növényi mag leletek alapján a helyiségben terménytárolást. szárítást, aszalást végezhettek. A kamra nyugati falán észlelt, elfalazott nyílás kibontásakor kiderült, hogy ez az előbbi rendszerhez tartozó tüzelőnyílás a szomszédos helyiségből használható, amint ezt az ott lévő elötérgödör és fölötte előkerült hamurétegek bizonyítják. Ez a terem kapcsolatot képezett a délnyugati saroktorony és — több. mint 2 m széles bejárattal — az erőd belső tere között. A helyiség délkeleti sarkában álló. nagyméretű kemence mögötti falsarokból leletegyüttes 46