Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Római kor

gödröt és számos cölöplyukat találtunk; valamennyinek a betöltésében római kori leletanyaggal. Közülük a téglalap alakú, lekerekített sarkú II. gödör földbemélyített kunyhó lehetett, tengelyében két cöiöplyukkal. Az 5,9x3,6 m méretű, kétrétegű gödör településszintjében számos II. századi házikerámia-töredéket, festett, ún. raetiai mortariumot. vörösbevonatú, homokbeszórásos Faltenbecher darabjait, vaskést, üvegedény darabjait és állatcsontot találtunk. A 60 cm mély gödör felső planírozási rétegében IV. századi mázas kerámia és tetőfedő téglák kerültek elő, ezeknek egyikén sakktáblaszerű osztás (ludus latrunculorum) volt. A későrómai leletanyag a II. gödörtől néhány m-re lévő nagyobb, cölöpszerkezetű építményből kerülhetett a korábbi lakóobjektumba. A 9x8,2 m méretű, cölöpszerkezetű építmény padlószintjét a szántás már tönkretette: alaprajzát 18 különböző méretű cölöplyuk rajzolta ki. A többi objektum hulladékgödör, vízlevezető árok lehetett, ezenkívül elszórtan további cölöplyukakat találtunk. A feltárt objektumok laza szerkezetű, kisebb majorsági településre engednek következtetni. Gábler Dénes 56. Kapospula - Alsóhetény (Tolna m.) (V). Az ásatás fő feladata az erőd nyugati védműrendszerének vizsgálata volt. Kérdésesnek látszott, hogy az erődnek a nyugati oldalán is volt-e kapuja. A fenékpusztai és a ságvári erődökkel ellentétben ugyanis az alsóhetényinek nemcsak az északi és déli oldalán volt kapuja, hanem a keletin is. Ezért szükségessé vált a szemközti, nyugati oldal kutatása is. Annál is inkább, mert a területről készült légifelvételen meg lehetett figyelni, hogy a nyugati oldalon a fossa az erődfal középtengelyében megszakad. Pontosan ott, ahol a kapu sejthető. Először a fossát kutattuk. Kiderült, hogy a kérdéses helyen valóban nem ásták ki. Északabbra azonban megtaláltuk az árkot. Ezután a feltételezett kapu körzetében az erődfal belső oldalát tártuk fel. Ennek során megállapítottuk: az I. építési periódusban volt erődkapu a nyugati oldalon. A belső falszorost megtartották a második periódusban is. A külső kaputornyokat azonban nem építették át, hanem csak egy kis kitörőnyíiást hagytak. A régi kapunyílást beszűkítették. Ezzel a megfigyeléssel bebizonyosodott, hogy a fossát az erőd első építési periódusában ásták ki. A következőkben az erődfal külső, nyugati oldalán kell még feltárást végeznünk. A kapukörzettől északra meghatároztuk az oldaltornyok helyét és periódusait. Az egyik kerek torony fala mellett elásva összehajtogatott, sok39