Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)

Őskor

új alapokon nyugvó kutatását. E munka megvalósítására az ELTE Régészeti Tanszéke, a MTA Régészeti Intézete, a Déri Múzeum és a Museum für Vor-und Frühgeschichte (Frankfurt am Main) együttműködésében került sor. A közelítőleg 100 m átmérőjű településhalom Polgártól északkeletre, mintegy 5 km-re található, a Hajdúnánási út mentén. 1989-ben a teli részletes szintvonalas felmérését és légifényképezését végeztük el, ugyanekkor kezdtük meg a rétegtani viszonyok meghatározását is. így a mintavevő fúrások és légifényképek alapján egyértelművé vált, hogy a telepet többszörös koncentrikus körárok-rendszer övezi, ugyanakkora teli központi részén 3,5-3,8 m vastag, égett omladékok és sárga agyagpadlók szintjeinek egymást váltó feltöltését figyelhettük meg. A külső körárok tisztázására a telep keleti és nyugati peremén egy-egy keskeny átvágást végeztünk (l-ll. szelvény), amelyekben két külső körárok 6-7 m széles és 3-3,5 m mély. V-profilú részeit dokumentálhattuk. 1990-ben a teli központi részén egy 25x20 m-es felületet nyitottunk, úgy. hogy abban a település minden része (házak, házakat körülvevő nyílt munkaterület és erődítési árok) kutatható legyen, s így kellően reprezentatív értékkel rendelkezzen. Az erősen bolygatott 1. horizont omladék- és padlószintjei két ház és egy különleges épület kontúrját rajzolták ki. Ez utóbbi egy korábban használatban lévő, legbelső körárok feltöltésének tetején található. Ezeken túl több nyíltszinti kemencét ástunk ki a házak körül, ugyanitt néhány zsugorított gyermekcsontvázat is találtunk. Ásatási felületünk keleti részén néhány Árpád-kori sírt és egy erősen dúlt. szarmata temetkezést tártunk fel. 1991-ben elkészült a lelőhely magnetométeres felmérése, amelyet az ELTE Geofizikai Tanszéke végzett. Ennek alapján világosan kirajzolódik a település struktúrája: a teli körül ötszörös körgyűrű húzódik, amelyet északkelet, délnyugat, északnyugat, délnyugat irányban "kapubejáratok" szakítanak meg. (Ez a rendszer rendkívül hasonlít a lengyeli típusú körsáncokhoz.) A körárkokon belül egy 10 m széles, beépítetlen "munkaterület" található s legbelül a leégett házak zárt csoportja figyelhető meg. 1991-ben az ásatási felület mélyítésével a 2. horizont két házát tisztáztuk, s a legbelső körárok kontúrját, sztratigráfiai helyzetét vizsgáltuk. Néhány újabb későneolitikus gyermeksír került elő, s ezeknél rézékszer melléklet is előfordult. A leletanyag, az eddigi eredmények alapján, a Herpályi kultúra fiatalabb. vörös-fehér festésű kerámiaegyüttesével mutat szoros rokonságot. 21