Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

152. Nyírbátor-Magtár/volt Báthorl várkastély (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). Az 1987 óta tartó, a műemléki helyreállítást megelőző kutatások 1990-ben csak az épület két pontjára korlátozódtak Az É-i oldalon az emeletre vezető lépcső fordulójánál az analógiák alapján árnyékszéket feltételeztünk, aknáját azonban hiába kerestük. A D-i oldalon feltártuk az I. emeleti loggia középső pillérének maradványát. E pilléralapozást az újkori pincelejárat építésekor jórészt kitermelték. Az említett pincelejárat beásásából viszonylag gazdag újkori leletanyag jött elő. Szekér György-Tamási Judit 153. Ócsa, premontrei prépostság (Pest m.) (VI). Az 1990. évben a templomtól É-ra fekvő, Kálvin u. 3. sz. magántelek területén folytattunk ásatást. Eredeti célunk a kolostorépület É felé húzódó szárnyának és az esetleg csatlakozó gazdasági részek feltárása volt. A szondázó árkokkal és szelvényekkel sikerült meghatározni a kolostorépület Ny-i falának alapozását. Az épület K-i hosszfalának alapozását teljesen elpusztították, annak csak nyomalt sikerűit meghatározni. Az épület feltételezett sarokpontja helyén enyhén félköríves, széles alapozást és felmenő fai csonkját tártuk fel. Megállapítottuk, hogy a kolostorépület a templomtól különálló egyszárnyú, É-D-i irányú épület volt. Az együttest körülvevő középkori kerítőfal maradványai nem kerültek elő. Az épület közelében a kolostor életét megelőző Árpád-kori gödörház maradványait tártuk fel, mellette szemétgödörrel. Ennek betöltéséből egy párcsontkorcsolya került elő. E mellett XV-XVI. sz.-i szemétgödröt is feltártunk későkőzépkori kerámiatőredékkel. Juan Cabello-Csengel Péter 154. Óföldeák rk. templom (Csongrád m.) (XXIX). A falusi gótikus téglatemplom (szentélye a nyolcszög három oldalával záródik) a Maros és a Szárazér vizjárta területéből meredeken kiemelkedő kb. 40x50 m-es magaslaton áll. A templom műemléki helyreállítását megelőzően indult meg a komplex kutatás. A külső vakolat módszeres leverése láthatóvá tette a barokk bővítéseket és átalakításokat, a templom késő gótikus magját (szentély, D-i hajófal) és az 19231924-es neogótikus felújítás nyomait. Irányította: Vályi Katalin (MFM). A korábbi szondázó ásatások (1860: Oltványi Pál, 1923: Návay László, 1965: Bálint Alajos) dokumentációja sajnos nem maradt fenn. Külső feltárás: a domb területének 3/4 része lett megkutatva szelvényekkel és árkokkal. XV-XVI. sz.-i megerősített tégla körítőfal, XVII. sz.-i kaputornyos, tégla erődfalak alapjainak részletei mellett egy a XV. sz.-ra keltezhető harangtorony tégla alapozását tártuk fel, ez utóbbit a hajó É-i oldalán, használatának felső időhatárát II. Lajos király 1518-as ezüst pénze adja meg. Az alapfeltárások során tisztáztuk a templom késő gótikus saroktámpilléreinek a helyét. 83