Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

Jászágó-Kóczián tanya (Szolnok m.) L. 67. sz. 145. Kalocsa, Szent István út 6. (Bács-Kiskun m.) (XV). A mai, többször átalakított téglaépület, az ún. Huber-féle kanonokház legkorábban épült részét az utcafront felöl egy nagyméretű pince képezi, melynek falai tört kőből készültek, és két sorban három boltszakaszból álló tégla keresztboltozat fedi. Az épület mostani átalakítása során a pincében történt kb. 50 cm-es szintsúllyesztés alkalmával több helyen falmaradványok kerültek elő. A pincehelyiség hosszában, a boltozattartó téglapillérek alatt egy tört kőből készült sávalapozás húzódik. A pinceboltozat készítését az ÉK-i téglapillérből előkerült 1779-es évszámú tégla keltezi. Az épület DNy-i fala mellett, a sávalapozás DK-i oldalán négyzet alapú faltömb került elő, amely valószínűleg későbbi a pincefalnál, de korábbi a sávalapozásnál. A pince mellett, az épület É-i sarka alatt fekvő kisebb helyiség földdel és törmelékkel teljesen feltöltött volt. Ennek kihordása során ívesre faragott mészkő elemekkel béléit kút került elő, melynek betöltéséből nagymennyiségű XVIII. sz.-i kerámiát és kevés állatcsontot emeltünk ki. Ugyanebben a helyiségben egy kb. 40 cm vastag kelta kultúrréteget bolygattak meg, és csőfektetéskor három gödrőt vágtak át. A nagy pincehelyiségben a ház(?) letapasztott padlóját, egy cölöplyukat és famardványokat figyeltünk meg. A kultúrréteg - amely nagy területen folytatódott a mai épületen kívül, annak udvarán is - gazdag korongolt és kézzelformált kerámiaanyagot tartalmazott. A lelőhely valószínűleg annak atelepnek a folytatása, amelynek néhány objektumát a szomszéd telken tárta fel Biczó Piroska (Kalocsa-Nagy szeminárium). Biczó Piroska-Kulcsár Valória-V. Székely György 146. Kamut 120. lelőhely, II. Egyenes dűlő, Szekeres tanya (Békés m.) (II). A lelőhelyen a Hidasháti Állami Gazdaság legyalulta a Kondoros-völgy K-i partját, s talajlazítást is végzett. Ennek következtében embercsontok és középkori tégladarabok kerültek a felszínre. Az ót napos leletmentő ásatáson öt kutatóárokkal és három szelvénnyel feltártunk egy Árpád-kori, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, döngölt alapozású, falusi templomot; a temetőjéből pedig tizenegy sírt. A templom hossza 10,25 m, szélessége 6,25 m volt. A templom belsejében egy ép örlőkő került elő. Az épület falai téglából készültek. A település még az Árpád-korban lakatlanná vált. Munkatárs: Kocsor Julianna. Szatmári Imre Kunmadaras-Hajcsár út (Szolnok m.) L. 82. sz. 80