Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Közép- és újabb kor

131/3. Budapest, I., Esztergomi rondella (III). A várfal rekonstrukciós program keretében a rondellában egy 3,2x2,6 m széles és 14 m mély szondát fúrtak. A szonda K-i metszetfalában a mai szinthez viszonyítva 11 m mélyre alapozott, vakolt fal került elő, melynek felmenő fala mintegy 6 m, a falvastagsága pedig 2,20 m. Munkatárs: Viemann Zsolt ásatási technikus. Bencze Zoltán 131/4. Budapest, I., Kapisztrán tér 2-4. (III). Sikerült a területen egy 6x14 m-es szelvényt megkutatni. Előkerült a IV. Béla-kori városfal újabb szakasza. A városfal belső oldalán egy - részint egy sziklába vágott gödörre épült kőház Ny-i zárófalát is megtaláltuk. Mivel a ház K-i zárófalát már ismertük, így kiderült, hogy a ház 6,40 m szélességű. A ház Ny-i zárófalától Ny-ra több középkori, sziklába vágott gödröt találtunk, a városfal külső oldalához pedig egy kővel körberakott török gödör csatlakozott. Munkatárs: Viemann Zsolt ásatási technikus. Bencze Zoltán 131/5. Budapest, II., Budakeszi út 91-95. (III). 1990-ben a korai gótikus templomtól É-ra, a kerengő egy részén folytattuk a kutatásokat. A kerengő Ny-i és É-i falát próbáltuk tisztázni. Az ásatás során tíz sír került elő. Munkatárs: Kocsis Edit régész, Nyókhelyi Dorottya régészhallgató, Viemann Zsolt ásatási technikus. Bencze Zoltán Budapest, II., Horváth u. 12-22. Ld. 47/1. sz. 131/6. Budapest, II., Tölgyfa u. 28. (III). A középkori Felhévíz területén, a Szentháromság templomtól D-re XI—XII. sz-tól induló település kemencéit, házait tártuk fel. A XIII. sz-ban, tereprendezés után fatornácos kőházat építenek, mellette veremházak és szabadon álló kemencék találhatók. A település a XVI. sz. első felében pusztult el. A terűlet a XVIII. sz. derekáig puszta, beépítésre csak a század végén kerül sor. A XIX. sz-ban újabb földszintes épületeket emelnek, melyeket az 1960-as években bontanak le. A középkori település alatt római kemence maradványait észleltük. Járószintje alatt boltozott, nagyméretű „csatorna" húzódik. A mintegy 20 m hosszban követhető, É-D irányú, enyhén íves építmény feltehetően római kori vízvezeték-rendszerrel függ össze. Bencze Zoltán-Juan Cabello-László Csaba 131/7. Budapest, III., Fő tér 1.- Zichy kastély (III). 1990-ben az előző évi ásatást fejeztük be. A középkori temető, ill. vastag sírréteg folytatódott egy íve73