Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

4. Börzőnce-Temető dűlő (Zala m.) (XLI). A zalai mikrorégiós kutatások keretében (OTKA) 1990-ben folytattam a korabronzkori telep feltárását. A lecsökkent pénzügyi keretek miatt egy szelvényben folyt a m unka. A szelvény a korábbi ásatási területre merőlegesen csatlakozott, a domb D-i lejtőjén. A szelvény nagysága 30x5 m. Q 1990-ben őszesen 150 m -t tártunk fel a településből. Négy korabronzkori és egy középkori objektum esett a feltárt területre. Két különösen gazdag gödörből a Somogyvár-Vinkovci kultúra jellegzetes kerámiaművességének újabb példányai kerültek elő: durva, seprőzésű fazekak, nagy méretű hombárok, kétfülű amfóra, éles törésvonalú tálak, ép bögrék különböző méretben, miniatürfedő, kétfülű cilindrikus edény. Ebben az évben jelentős mértékben gyarapodott az állatplasztika: birka és szarvasmarha szobrocskák kerültek elő szép számban. Az eddigi három szezonban összesen 410 m

2-t tártunk fel a településből. 16 korabronzkori gödörből a restaurálás után mintegy 50 edény rekonstruálható (eleve ép vagy kiegészített edények). Jelentős az állatplasztika és egyedülálló jelentőségű az itt talált kocsimodell miatt e korszakban. Az 1990. évi ásatás során már közelíteni tudunk a településszerkezet meghatározásához. Az eddig feltárt terület alapján a gödrök elhelyezkedéséből már következtetni lehet arra, hol lehetett az épület. Bondár Mária 5. Budakalász, Kilátó utca (Pest m.) (XXXVII). Az Üröm felé vezető országút bal oldalán, domblejtőn, a Diófa, Zöldfa, Kilátó és Fúrj utcákban, valamint környékükön évek óta terjed a híre, hogy itt egy nagyobb temető terül el. Egy sírt feltártunk 1976- ban (MRT 7. köt. 3/19. lelőhely). A helyi kósza hírek ékszerekről is tudósítottak, amelyek természetesen nem kerültek múzeumba. Tekintve, hogy az egész térségben a közeljövőben gázvezeték árkok ásásáttervezik, meg akartuk vizsgálni ennek a - talán avar vagy kora-Árpád-kori - temetőnek néhány sírját. A Kilátó utcában módunk nyílt egy 20 m hosszú kutatóárok megásására. Ebben sírokat nem találtunk, ellenben gödrök részleteit. Ezekből neolitikus cserepeket gyűjthettünk. Az egész domboldalon és dombtetőn egyébként nagy kiterjedésű, gazdag felszíni anyagot nyújtó, neolitikus telep található. Tettamanti Sarolta 6/1. Budapest, (l-XI.) Gellérthegy, kelta oppidum (III). Az évek óta folyó oppidum-kutatást 1990-ben francia-magyar együttműködés keretében folytattuk. Újabb sáncátvágásra került sor a hegy É-i oldalán. A kutatóárokban előkerült a földsánc további folytatása. Az erődítmény földből, kőből és fagerendából készült, szerkezetének tisztázására 1991-ben nagy méretű felületbontást tervezünk. A D-i oldalon a sziklából rakott erdőfal újabb szakaszát bontottuk ki, ez az 6