Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Árpád-kor

kiszálló régészek felszedtek és elvittek. (A dokumentációban eddig nem akadtam nyomára sem a leírásnak, sem az anyagnak.) Emlékezete szerint a sírban rozettós lószerszámveretek voltak. A tanyától É-ra húzódó dombon két árokkal 50 m

2-t tártunk fel, de csupán egy újkori beásásra bukkantunk. Nem kizárt, hogy a temető a mai háztáji kukoricaföld alatt lehet. Ennek ez év őszén szeretnénk utánajárni. A Vasútállomástól DNy-ra, a tedeji ÁG magtáránál, a mázsáló építésekor 1960-ban Csiha Antal hajdúböszörményi múzeumigazgató ismeretlen számú sír előkerülésénél volt jelen. A múzeumban levő jelentése szerint az egyik sírban a térdnél „újabbkori csat" feküdt. A lelőhelyet nem tudtuk megvizsgálni, mivel a magtár körüli területet lebetonozták (ma már használaton kívül van). Összegezve: ez évben Hajdúdorogon négy lelőhelyen összesen mintegy 900 m

2-nyi területet tártunk fel, befejeztük a köznépi temető feltárását, valószínűleg egy újabb Árpád-kori templom és falu nyomára bukkantunk a Kövecses-halmon, folytattuk az Árpád-kori, Kati-dülői templom körüli temető feltárását, s rábukkantunk a templomhoz tartozó Árpád-kori falura is, amely talán azonosítható a XIV. század elején már pusztaként említett Szunyor nevű faluval. Véleményem szerint a Kövecses-halmi templom és település pedig az oklevelekből ismert Dorogegyháza lehet. Fodor István Hidegség, Templom domb (Győr-Sopron m.) Lásd 17/2. 113. Ibrány, Esbó halom (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI.) 1990-ben befejeztük a X-XI. századi temető teljes feltárását. A teljes sírszám: 269, valamint előkerült 4 lekerekített sarkú, négyszög alakú gödör, melyben szétszórt hamvak és cserepek (valószínűleg bronzkori) kerültek elő. A X-XI. századi temető érdekessége az idei feltárás során egy fordított tájolású, kisebb sírcsoport. Közülük az egyikben ún. tokaji típusú fúlbevalópárt találtunk. Munkatárs: Kulcsár Valéria (Kecskemét), Benke Zsolt rajzoló. Istvánovits Eszter 114. Kajdacs-Sárvíz part (Tolna m.) (XXXI.) A községtől D-re, a Sárvíz partján, annak bal oldalán egy kiemelkedő homokdomb tetején a szántással téglaépületet és embercsontokat (sírokat) bolygattak meg. Leletmentés keretében, négy napi munkával egy korai Árpád-kori templom maradványait tártuk fel. Az épület alapfalaiból már csak az utolsó sor tégla maradt eredeti helyén, bár az is sok helyütt megsérült. A templom K-Ny-i tájolású, egyszerű 4x5,5 m-es nagyságú, melynek K-i végén egy 3 m átmérőjű, félköríves apszis kapcsolódik. Rozner Gyula Kamut 120. az. lelőhely (Békés m.) Lásd 146. sz. 65