Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Népvándorlás kor

80. Kaposmérő - Agyagbánya (Somogy m.) (XIV). A kaposmérői agyagbánya területén 1990. márciusában agyagkitermeléssel megsemmisítettek kb. 100-150 VIII-IX. sz-í sírt. Költő László 1990. márciusában 21 sir leletmentését végezte el. 1990. májusában feltárásra került a megmaradt temetőrészből 640 m -nyi terület, összesen 80 sírt tártunk fel. A sírok ÉD-i tájolásúak, valamennyi bolygatott. A sírfenék fejnél-lábnál való lemélyítése általános. A sírokban a csontok felett és alatt mészréteg figyelhető meg, előfordul a több rétegben meszelt sírfenék. Férfi és női sírokban egyaránt gyakori az állatcsont (szárnyas, juh). Ugyancsak gyakori melléklet a tojás. Általános melléklet az edény (42 sír). A női sírok jellegzetes leletei a fülbevalók, melyek nagy formai gazdagságot mutatnak, valamint a gyöngysor, orsógomb és orsókarikák, csont tűtartó is előfordul néhány női sírban (két esetben esztergályozott, egy pedig négyszögletes átmetszető). Karperec két sírban, nyakperec egy sírban fordult elő mellékletként. Férfi sírokban a vaskés és vascsat a kísérólelet. Rangos sírok a feltért részen a 198. sz. kardos ós a 204. sz. aranyozott ezüst övgarnitúrás sír. A temető kései használatára utalnak az "S" végű hajkarikék, valamint hogy minödssze három sírban volt övgarnitúra. Az ásatáson részt vettek: Ferencz Gáborné (SMMI), Gál Zoltán (SMMI), Nyári Zsolt (SMMI). Bárdos Edith Kengyel - „Kiss tanya" (Szolnok m.) Ld. 23. sz. 81. Kőlked - Feketekapu (Baranya m.) (V). 1990-ben az 1989- es gépi nyesésben megtalált sírfoKú, de pénz és idő hiányában feltáratlanul maradt 562604. sz. későavarkori sírok, valamint a LX-LXIII. sz. árkok feltárására került sor. A szelvény szélén a sírok a feltáratlan terület alá nyúlnak, tehát a sírcsoport teljes feltárása még nem történt meg. Munkatárs: K. Zoffmann Zsuzsanna. Kiss Attila 82. Kunmadaras - „Hajcsár út" (Szolnok m.) (XXXIV). A lelőhely szemrevételezése során megállapítottam, hogy az a községtől K-i irányban kb. 3 km-re, a Hajcsér út mentén egy horhos két oldalén helyezkedik el. így tehát lényegében két különálló pontról van szó, egymástól 150-200 m-re (A és B lelőhely), amelyeket a földút két oldaláh núzott árkokkal átvágtak. A Ny-i A részen úgy 80-100 m hosszúságban kora vaskori (szkíta) és késő népvándorlás kori (avar) temetkezések kerültek elő. Az előbbi, sekélyen beásott hamvasztásos - urnás és szórthamvas - sírok közül hatot lehetett pontosabban megfigyelni és dokumentálni. Az alkalmi leletmentés edényeket, vaslándzsát, vasbaltát, kalcinált embercsontokat hozott napfényre. A leletek sorában egy bronz nyílcsúcs is van. A tíz-tizenegy hozzávetőleg ÉNy-DK-i tájolású sírból (aranyozott?) bronz övveretek, egyéb apróságok kerültek múzeumba. A K-i, B részen késő középkori falu48