Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Római kor

torony utcával párhuzamosan húzott kutatóárkunk egyikében sem voltak sírok. A korai vicushoz tartozó, K-Ny irányú, 50 cm széles, agyagba rakott falat és egy széles, meghatározatlan funkciójú, apró kövekkel kirakott felületet (út?) tártunk fel. A leletanyag nagyrésze terra sigillata és állatcsont, a házikerámia kevés. A leletmentést a taxisblokád miatt kénytelenek voltunk abbahagyni. Maróti Éva Szentendre - Vasúti villasor 7. (Pest m.) Ld. 92. sz. Szentgál - Kőlik barlang (Veszprém m.) Ld. 35. sz. 59. Szentkirályszabad|a, Szombathely (Veszprém m.) (XXXVIII). A MRT 44/7. Ih. római lelőhelyen és annak közelében szántás és egyéb földmunkák közben római falak, edénytöredékek kerültek elő. Az erdőben (a radarállomás közelében) megtekintettük azt a helyet is, ahol a veszprémi diákok illetéktelen ásatásával egy terrazzopadlós római helyiség látott napvilágot. A diákok egy hozzávetőleges pontosságú vázlatrajzot készíttettek utólag, amelyet átadtak a múzeumnak. K. Palágyi Sylvia Szombathely, Szentmárton templom (Vas m.) Ld. 167. sz. Szőlősklslak - Kertek alja (Somogy m.) Ld. 37. sz. 60. Tác (Fejér m.) (XXX). A rendszeres feltárás 33. évében megkezdődött a Ny-i városkapu előterének tisztázása. A Ny-i falon kívül csak ezen a helyen kerültek elő a II. sz. végi újjáépítést megelőző falmaradványok. A IV. sz-i járószint alatt legalább két építési periódushoz tartozó falak kerültek elő, amelyek a folyón átvezető út két oldalán emelkedtek. A DNy-i saroktorony térségében tovább folytatódott a kikötőnek használt öböl és környékének feltárása. A térség középvonalát DNy-i irányba vezető móló alkotja, amelynek É-i oldalát a kikötő alkotja, D-i oldalán a folyómeder került elő. A II. katonai tábor DK-i sarka az újkori vízlevezető csatorna D-i oldalánál került elő. A tábor terjedelme ennek alapján 300x150 m, azaz 4,5 hektár. A tábor belsejében végzett további kutatások is negatív eredményt hoztak: kevés, leletben szegény gödör és egy újabb földbe mélyített ház került elő. Az eddigi eredmények alapján a tábor valószínűleg nem hosszabb-rövidebb ideig Gorsiumban állomásozó helyőrség tábora volt a szokásos épületekkel, barakokkal, hanem árokkal és sánccal védett katonai terület, feltehetőleg átvonuló csapatok alkalmi elhelyezésére, ellátására. A táboron belül eddig csak az ÉNy-i saroknál került elő egy kőépület, az állandó őrség-személyzet elhelyezésére (LXIV. épület). A város centrumában a kanadai ásatócsoport folytatta a IV. sz-i, padlófűtéssel ellátott épület (LXIII. épület) feltárását, amelynek É-i homlokzata valószínűleg a decumanus maximusra nézett. 40