Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Római kor

jes alaprajzzal, de az ásatás folytatódik. Korai import- és házikerámiáttartalmazó földbe mélyített házak is előkerültek ezen a területen. Márity Erzsébet 47/11. Budapest, III. Kolosy tér (III). II. sz-i épület rossz állapotban lévő falait tártuk fel. Az épületet vízzel ellátó kút betöltésében korai import-kerámiét találtunk. Gazdasági épülethez tartozó cölöpöket és gödröket is dokumentáltunk. Márity Erzsébet 47/12. Budapest, III. Budaújlak lll/9.tőmb Pacsirtamező u. (Korvin Ottó u.) 3-5. (Lajos u. 94-96.) (III). Az 1988-89. évi kutatásokat folytatva ezúttal a tömb DK-i felén dolgoztunk, kb. 500 m

2 felületen. Az ásatás során előkerült a limesútról az amfiteátrumba vezető ll-lll. sz-i K-Ny-i irányú római út kőalapozásának kb. 43 m hosszú szakasza, mely a canabae D 1-2 (?) insuláját választotta el. Az út alatt I. sz-i agyagfalú ház nyomait figyeltük meg, mely még a canabae tereprendezése előtti beépítés viszonyait tükrözi. Feltehetőleg hozzá tartoznak a 89-ben megfigyelt sövényfalú istállók és egyéb gazdasági épületek a terület Ny-i sávjában. Az l-ll. sz. fordulóján ezeket az épületeket elplanírozták, és kialakították a canabae insularendszerét. Ebből az időszakból két agyagfalú, négyzetes alapú, „hosszú ház" részletei kerültek elő, mindegyikhez kút és sövényfalú kőtház tartozott. Ezek az épületek valószínűleg már az amfiteátriumi játékok látogatónak kiszolgálására funkcionáltak. Az amfiteátrum kőbeépítésével (II. sz. közepe) az épületeket megnagyobbítják, főfalaik már kőalapozásúak. Az É-i épület K-i frontján - a limesút felé nyitott porticus húzódik, a bekötőút két oldalán elárusítóbódék nyoma. Az épületek fala festett. A II. sz. végén pusztulás nyoma, az É-i ház leég. Mindkét épületet elplanírozzák, az új építésnél a házak még nagyobbak, új kőalapozások figyelhetők meg, a régi bizonyos szakaszait felhasználva. Lapkőves padló, terrazzópadló nyomai. A felmenő fal még agyagtégla. A III. sz. folyamán a házakat használják, a folyamatos átépítések nyomon követhetők. Az épületeket a 260-as évek táján hagyják fel. A 89-ben előkerült későrómai temető (Id. Debitzky Katalin 1989-es jelentése) korábbi sírjai az épületek zárófalát felhalsználva az út szélén jelentkeznek, a későbbieket már a rombadőlt épületek belsejébe vágják bele. A temetőnek újabb 35 sírját tártuk fel. A limesút közelében a sírok gazdagabbak (12 kősír, hét téglasír, 16 főldsír), ebből 18- at mára római korban kiraboltak, főleg a kő- és téglasírokat. 31