Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

tagjai: Cserményi Vajk (Székesfehérvér, István király Múzeum), Marton Erzsébet (ELTE Bölcsészettudományi Kar), valamint A. Colin és S. Fichtl (Párizs, Université de Paris I). Résztvevők: Borhy László, Krivetzky Béla, Siklódi Csilla és F. Perrin (Lyon) régészek, továbbá Almássy Katalin, Béres Bálint, Borosnyói Nóra, Bugán Adél, Czajlik Zoltán, Domboroczky László, Fejes Ildikó, Koszó Kinga, Németh Gabriella, Sosztarics Ottó, Suhajda Attila, Szikora Ágnes, Tompa Tamás, Zatykó Csilla, valamint J.F. Bruiller, M.P. és C. Veber (egyetemi hallgatók). Szabó Miklós 43. Veszprém, József A. u. 27. (Veszprém m. (XXXVIII). A kerítésfalra merőlegesen húzott gázvezeték árkában megközelítőleg É-D-i irányban fekvő csontvázakat bolygattak meg, a csontvázak közelében átégett, kormos felületekkel. Az árokfalba nyúló sír végénél és az árokban máshol is talált kerámiatöredéke újkőkoriak. K. Palágyi Sylvia Vőrs-Kanászkert (Somogy m.) Ld. 96/1. sz. Vőrs-Márlaasszony sziget (Somogy m.) Ld. 171. sz. 44. Vőrs - Máriaasszony sziget (Somogy m.) (XIV). Az 1989- ben végzett ásatások során feltárt középkori templom környékén archeometriai vizsgálatokat végeztünk, aminek alapján több objektum körvonala rajzolódott ki a terület D-i részén. A felszínen gyűjtött, főleg neolit és kevesebb középkori leletanyag is ezt a tényt látszott alátámasztani. A vizsgálatok alapján arra is esélyt láttunk, hogy a templomhoz tartozó középkori település nyomaira bukkantunk. Afeltárást 1990. július 10. és augusztus 16. között végeztük. A szelvényeket úgy jelöltük ki, hogy az archeometriai vizsgálat során erős eltéréseket mutató területeket magába foglalják. A négy szelvényben összesen 42 objektumot tártunk fel. A középkori templomtól nem túl nagy távolságra feküdt az I. és IV. sz. szelvény, míg a II. számú a szántóföld széléig ért. A ill., a II. számú szelvény É-i végétől feküdt Ny-i irányba. A kisebb gödrök mellett két óriási kiterjedésű agyagkitermelő gödröt is találtunk (18., 39. sz.), melyek közül a 18. sz. objektumot sikerült majdnem teljesen feltárni; mérete 9x4 m, mélysége pedig 180 cm volt. A gödrökből nagyszámú neolit kerámia (csigavonaldíszes, seprűmintás edények, bütykös tálak, ujjbenyomásos, háromszög bekarcolással díszített hombárdarabok, széles szájú füles csészék), állatcsont és kaparó került elő. A 39. számú objektumba később (kora bronzkor) árkokat (16., 17. sz. objektum), illetve güdrót (26. sz. objektum) ástak. Hasonló méretű agyagkitermelő gődőrfekűdt a 40., 41. sz. árkok és a 42. sz. objektum (gödör) alatt is. 26