Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

megtisztítása, nyesése, horolása ut'n kb. 20 cm szintkülönbséggel tártuk fel az V/B. szint 2/B. számú házát. Az 1989/2. számú ház e háznak a megújítását jelenti. Mérete, irányítása egyező, lekerekített sarkú, cölőpszerkezetű döngölt agyagfalú épület. Sárga gyagpadlója jó megtartású, néhol két-háromszoros lesározást is megfigyeltünk. Egyik hosszanti falát 5 m hosszúságban tudtuk követni a szelvényben, a ház teljes kiterjedését nem ismerjük. A házon kívül átégett kemence roncsai és öntési salak jelentkezett. A VI. szintet vörösre égett omladékréteg elbontása után 3 m mélységben tártuk fel a két helyiségből álló, lekerekített sarkú, vert agyagfalú, cőlópszerkezet nélküli ház részletét. A szobából egy lépcsőn lehetett lejutni a konhába, a házat teljes hosszában Iválaszó lépcső miatt a szintkülönbség a két helyiség között25 cm volt. A tetőt tartó központi ágasfa helye a lépcső vonalában volt a ház közepén. A szoba, a lépcső és a konyha egyenletesen jól lesárazott, átégett vöröses színű agyag. A konyhában egy 50 cm mély munkagödör volt, melynek szélét körbe sárga agyagpadka jelezte. A ház minden irányban tovább folytatódik, a szelvénybe 5x5 m-es része esett. A VI. szinthez egy bronözntő kemence is tartozott, mely két tüzelőtérből állt. A kisebbik tüzelőteret 15 cm vastagságban öntési salak borította. Tüzikutyákat, bronzrögöket, agyag fújtatót és öntőminta-töredéket találtunk itt. A munka 1991 -ben folytatódik. Az ásatáson részt vett: Vágó Csaba, Sőregi Zsuzsa egyetemi hallgatók. Poroszlai Ildikó 34. Szelevény-„Homokbánya" (Szolnok m.) (XXXIV). A falutól Ny-i irányban úgy 600-800 m-re, a Demeter nevű határrészen egy nagyobb, funkcionáló homokbánya található. Itt, amely MRT lelőhely is, 1990. szeptemberében helyszíni szemlét végeztem. Ennek során a terjeszkedő bánya oldalfalában, annak leomlása révén kjora bronzkori hamvasztásos (urna-) sír maradványait leltem. Megállapítható volt, hogy a temetkezés viszonylag sekélyen, a felszíntől kb. 4050 cm-re volt beásva a hum uszba-szubhum uszba. Két-három edény töredékeit sikerűit összegyűjteni; többek között tipikus seprűs, bordadíszes fazék darabjait. Ezenkívül a temetkezési rítusnak megfelelően kalcinált embercsontok is előkerültek. Cseh János 35. Szentgál - Kő-lik barlang (Veszprém m.) (XXXVIII). A Mecsek-hegy ÉNy-i oldalán nyíló barlang feltáró munkálatait 19845-től a veszprémi Építők SE Heliktit barlangkutató csoportja végzi. Az 1984-87 közötti leletek az 1988-ban előkerült nagyobb mennyiségű régészeti anyaggal kerültek Regenye Judit régészhez (VMMI). Ó egészségügyi okok miatt nem vállalta a folyamatos régészeti felügyeletet, ezért én kapcsolódtam be a munkálatokba 1989-ben. 21