Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

méltó a hatvanboldogi típusú kard és a stomfai típusú vágókés, mely tárgyak a temetkezés korát a LT B-re datálják. B. Hellebrandt Magdolna Perkáta - Kőhalmi dűlő (Fejér m.) Ld. 120. sz. 27. Pilismarót- Bitóc (Komárom-Esztergom m.) (V). 1990-ben befejeztük a Bitóc tető I. telep 1989-ben megkezdett feltárását. Az előző évi szelvényhez É-ról és D-ről csatlakozva feltártun 65 m 2-t. Tele­pülés-peremi szituációra utal a fokozatosan megritkuló és eltűnő leletanyag mel­lett a szokatlanul nagy számú ép rén- agancs és a sok megmunkálatlan nagy mészkőkavics. A leletanyag a szokásos, tipikus felsőpaleolit ipar változatos nyersanyag­ból, ékszercsigákkal. Az ún. felső kultúrrétegben a humusz és a lösz határán több hegyi kristályszilánkot- és töredéket találtunk. Ez a tény a Pilismarót környé­ki telepek szigorú egyidejűsége mellett szól. Az amúgy is ritka hegyikristály Pál­réten és Bitócon, a forróstól ennyire távol szintén egyedi megjelenésű Szeleta kvarcprofir Dióson és Bitócon került elő. A Bitóc tető I. folttól mintegy 50 m-re É-ra, vagyis a terasz pereme/ a Duna felé két kutatóárkot nyitottunk, ahol egy újabb települési foltot, a Bitóc tető ll-t találtuk meg. Ennek feltárására a kővetkező ásatás feladata lesz. Ez a lakófolt az 5. települési hely 1 km-en belül, a Basaharctól DK-re húzódó terasz peremén. Munkatárs: Kövecses-Varga Etelka (Esztergom) és Kertész Róbert (Szol­nok). T. Dobosi Viola 28. Polgár - Kenderfőid - Kiscsőszhalom (Hajdú-Bihar m.) (VIII). A Pol­gár térségében 1989-ben megkezdett komplex őskori kutatás részeként 1990­ben is folytattuk a kenderfóldi Kiscsőszhalom nevű bronzkori teli kutatását. /Ld. Rég. Füz. Ser. 1. No. 43. (1989)/ Az idei terv szerint az 5x10 m-es szelvény K-i felén újabb 5x10 m-es rábon­tást végeztünk, így a felület 100 m 2-re bővült. Erre azért volt szűkség, mert meg akartuk vizsgálni a K-i oldalon előző évb en megjelent omaldék és padlóroncs kiterjedését, továbbá összefüggését az „utcá"-val elválasztott, lejtősen meg­süllyedt padlómaradvónyokéval. A 7 hetes kapmóny során kiderült, hogy a K-i oldalon nem folytatódnak közvetlenül a település rétegsorai, mert egy többsző­rösen megújított, a házak kiégetlen omladékával azonos anyagú, ívelten húzódó agyagos parterősítés foglalja el a szelvény nagy részét, s a házmaradványok csak ettől távolabb, DK-i irányban kezdődnek ismét. Ezek feltárására a kővetke­ző kampányok alatt kerülhet sor. Az „agyag védmű" környékén nagyon kevés volt a leletanyag. Az ettől Ny­ra fekvő falcsonkos - omladékos részletben a már tavaly is meghatározó „füze­sabonyizáló" későhatvani keramika volt jelen. 19

Next

/
Thumbnails
Contents