Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

Az importárúk feltűnően nagy száma egyelőre nehezen magyarázható, nem tűnik elégségesnek sem az arrabonai castellum 5-6 km-es távolsága, sem a Mursella-Arrabona út közelsége. A lelőhelyen 15 Árpád-kori veremházat, 18 külső kemencét, nyolc gödröt és a településen belüli árokrendszer kb. 100 m-es szakaszát tártuk fel. A földbe ásott házak több tipusba tartoznak (tüzelőberendezés nélküli két karólyukas, kőkemencés karólyuk nélküli, tüzelőgödrős két, illetve négy karólyukas, agyagkemencés négy karólyukas, sőt egy kerek alaprajzú is). Egybekapcsolja őket a tüzelőberendezés gyenge kiképzése, ami élesen elüt a veremházak környékén levő, gondosabban megépített külső kemencéktől, amelyek tipológiailag jóval egységesebbek. Egy munkagödörhöz általában egy, ritkábban két letapasztott aljú kemence csatlakozik, de feltártunk egy hat egységből álló „kemencebokrot" is. Az árokrendszer vagy a házhelyeket keríthette vagy vízelvezetésre, esetleg mindkettőre szolgálhatott. Kibontottunk egy szabálytalan ovális alakú - talán karámnak meghatározható - árkot is. Az objektumok kevés leletet tartalmaztak, nagyobb részt kerámiát (hullám- vagy egyenesvonal-köteggel, egyenes vonalakkal, fogaskerék mintával stb. díszített fazék-, ritkábban cserépbogrács- valamint táltöredékek). A kevert felső földrétegből ezüst csüngős veret alsó része, fűlesgomb és egy lóserszám-szíjvég (?) is előkerült. A feltárt objektumokat a X-XI. sz-ra keltezhetjük. Az állatcsontanyagról Bartosiewicz László, A földminták malakológiai vizsgálatáról Krolopp Endre adott jelentést, a talajtani szakvélemény Füleky Györgytől származik. Munkatársunk volt az ásatás teljes idején Németh Gabriella, hosszab-rövidebb ideig Kiss Gábor, Sosztarits Ottó ós brigádjuk (Szombathely), Rainer Pál (Veszprém), Bíró Mária (ELTE BTK), egyetemi hallgatók (ELTE BTK.JATE), restaurátorok, geodéták. Figier András - Jerem Erzsébet - Szőnyi EszterTakács Miklós - Tomka Páter Heróny - Faiskola (Vas m.) Ld. 50. 17/1. Hidegség, Fekete földek (Győr-Sopron m.) (XXVII). Grubits János helybeli festőmester terepbejárásai következtében ismerhettük meg ezt a korai dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájába sorolható lelőhelyet. A felszínen nagy számban gyűjthetők a vastag falú és plasztikusan díszített agyagedény- töredékek, a kova eszközök és kőszilánkok, az örlőkővek. A neolitikus telep felszíni szórványai között olyan piros okker- rögök is előkerültek, amelyeken megfigyelhetők a festékkaparó- eszköz nyomai. Gömöri János 13