Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

A dombtető K-i peremén sikerült tisztáznunk az előző szezonban már megfigyelt palánk-árok vonalát. A C-1., -2. szelvényekben megtaláltuk - a felszínen már nem érzékelhető - É-i sáncot. Az I-6 felület „C" gödrében előkerúlet egy szövőszék "in situ" maradványai. A H-6 szelvény „D/2" görében újabb emberi vázrészekre bukkantunk, csont zabolaoldaltag és különböző kisbronzok társaságában. Az őskori leletanyag zöme a későbronzkori Urnamezős kultúra középső fázisának emléke, ezt követi mennyiségben az újkőkori Keszthely kultúra, majd a korai vaskor. A kelta és a római kor szórványosan van képviselve. Befejeztük a középkori favár teljes alaprajzának tisztázását. Egy 6 m átmérőjű, kerek tornyot övezett a minden sarkán háromnegyed- kör alakú sarokvédművekkel ellátott 16 m oldalhosszúságú, négyzet alaprajzú palánk. Mindezt egy 5 m mély, "V"- keresztmetszetű szárazárok övezte. A vélhetően 1279 előtt elpusztult kisvár leletanyagának legérdekesebb darabja egy forgó tarajos lovagi sarkantyú. A domb földtörténeti múltjának megismerésére geológiai fúrásokat végeztünk. Előkészítettük az eddig feltárt kb. 1500 m

2-es felület légifotózását. Elkészültek az első C-14-es minták vizsgálati eredményei, megkaptuk a rendkívül gazdag malakológiai anyag feldolgozásának első részleteit. Megkezdődött a gödrök anyagából kiiszapolt paleobotanikai anyag értékelése. Elkészült a teljes dombfelszín geofizikai térképe. T. Bíró Katalin elkezdte az előkerült kőanyag, Vörös István pedig az állatcsontok feldolgozását. A leletanyag helyszíni restaurálását Hauber János kezdte meg. A geofizikai térképezés Almási István és Molnár László (BDTF) munkája. A földminták iszapolását Füköh levente és munkatársai indították el. Állandó m unkatársunk volt Molnár Gyöngyi gyűjteménykezelő és Hideg Attila földmérő mérnök. Dénes József - Ilon Gábor 15. Gyoma 264. lelőhely (Békés m.) (XLI). Folytattuk Gyoma 264. lelőhelyén az 1988. évben megkezdett ásatást. Négy ásónyom mélységben egy egyo befüggő, 820 m nagyságú területet kutattunk át. Az ásatás során a már korábban regisztrált korok objektumai kerültek elő. Ez alól egyedüli kivétel a 19. sz. gödör, melynek DK-i részében, a gödör falóban és alján AVK cserepek kíséretében több agyanehezéket találtunk. Kibontottuk az elmúlt évben a IV. sz. szelvény K-i falában megfigyelt 17. sz. omladékot, mely rábontás után egy kisebb kerek gödörnek bizonyult. Igen gazdag anyaga a Gáva kultúra klasszikus típusait tartalmazta. További Góva-gödröket is kibontottunk, melyek közös jellemzője, hogy anyaguk nagy része a folt jelentkezési szintje fölött került elő, s az objektum bontása során már szinte semmit nem találtunk. A szarmata korszak újabb önálló objektumait nem fogtuk meg, szarmata cserepek felületekből, illetve az objektum tetejéről kerültek elő. 10