Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Árpád-kor

É-D-i tájolású, késő-avar (agyag edények, kés, gyöngyök, fülbevalók stb.) sírok (16-19. sz., 24-25. sz. sír) is napvilágra kerüitek. Hatházi Gábor Segesd-Pékóföld (Somogy m.) Ld. 149. sz. 106. Sorklfalud-Zalak (Vas m.) (XXXV). folytattuk a Sorok árterében légifelvételről megtalált kisméretű Árpád-kori földvár ásatását. 50 méter hosszú kutatóárkunkkal tisztázni tudtuk a vár építésének egyes szakaszait. Gazdag kerámia- és fémleletanyag került elő. A várárokban kiváló megtartású, többnyire bárdolt fagerendákat találtunk, egyiken csapolásnyom mai, benne faszöggel. Kiss Gábor - Tóth Endre 107. Székesfehérvár-Feketehegy, Körösi dűlő (Fejér m.) (XXX). 1988 őszén és 1989 tavaszán a lelőhelyen és környékén terepbejárás során nagy mennyiségű Árpád-kori, XII-XIII. sz-i cserepet gyűjtöttünk, ugyancsak a terepbejárások során lettünk figyelmesek a környező sík - egykor mocsaras - területből kiemelkedő kör alakú sáncra, árokra, valamint a falu és a földvár között fekvő, azoktól árokkal, illetve sánccal elválasztott elővárra. Feltárásaink során, a lelőhely jellegénél fogva sok leletanyagra nem számítottunk, ám így is jónéhány XII-XIII. sz-i cserép igazolta az ásatásokon előkerült árkok és sáncok készítésének idejét. A Hosszúéri-csatornába kényszer'rtett egykori erecske a Fehérvártól Ny-ra eső mocsárvilágba torkollott. A mocsár és az ér partján terült el ez a faluhely, mely a középkori Fehérvár központjától mindössze 5 km távolságra feküdt. A falut egy dombháton építették fel kb. 200-300 m hosszúságban. Ettől egy kb. 100 m hosszúságú sánccal és árokkal vágták el az elővárat, melynek területe közel háromszög alakú volt. Hossza kb. 90 m. A földvár és árka köralakú. Keletről, a bejárata felől nem védte árok. Az elóvár K-re nyíló bejáratánál sem mélyült le az árok a környező árokszakaszok szintjére. A földvár és árkának átlagos átmérője 40-41 m. Az árkok szélessége átlagosan 4-5 m. A földváron belül és az elóvárban húzott kutatóárkokaban építmények nyomát nem találtuk. Fancsalszky Gábor - Hatházi Gábor - Siklósi Gyula - Zsarnóczky Attila Székesrehérvár, Vasvári P. u. 3. (Fejér m.) Ld. 153/7. sz. Szigetszentmiklós-Üdüiősor (Pest m.) Ld. 32/1. sz. Tapolca-Templomdomb (Veszprém m.) Ld. 158. sz. Tiszadob-Sziget (Szabolcs-Szatmár m.) Ld. 66. sz. 108. Városföld-Lokátorállomás (Bács-Kiskun m.) (XV). Az objektum D-i felében faültető gödör ásásakor emberrcsontokat találtak. A helyszíni szemle során megállapítható volt, hogy a csontok rendszertelenül, egy csomóban voltak. A csontok közül kora Árpád-kori edény perem- és fenéktöredéke került elő. 48