Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
hez felhasználtak, szintén megtaláltuk a mai ház alapozásában. Egy kőfaragójeles kő is előkerült. Siklósi Gyula 153/3. Székesfehérvár-királyi bazilika (Fejér m.) (XXX). A XIX. és XX. sz-i közművekkel részint megbolygatott, részint elpusztított területen elért ásatási eredmények: 1. Tovább erősödött az 1967. évi részleges falmaradvány megfigyelése alapján történt feltételezés jogossága, hogy a királyi bazilika diadalívének nyomvonalában, a bazilika D-i külső falához támpillér épült (XV. sz.?), amely az I. számú sírkápolna Ny-i zárófala előtt, azzal párhuzamosan húzódott. A talajvízszintig lehatoló megmaradt alapozási maradvány legkisebb méretei: hossza 4 m, szélessége min. 2,5 m. Ez azt is jelenti, hogy ebben a korban a sírkápoinának nem lehetett Ny-i bejárata. 2. A DK-i sekrestyében 3 x 0,25 m-es csíkban in srtu maradt meg egy terrazzo járószint, magassága: 109,74 cm (Adriai!). Ráépítve kiskváderes homokkősor részlet K-Ny-i tengelyben, a D-i zárófal belső rekonstruálható nyomvonalához simulva (sírszegély kősóra? lépcsőfok alja?). 3. A DK-i sekrestye D-i zárófala É-i, belső alapozásából emgfigyelésre került 2, illetve 3 sor mészkőréteg in situ, a talajvízig alapozottan. 4. Előkerült az 1882-ben már ismertté vált DK-i sekrestye K-i falalapozásának nagy méretű, legalsó mészkő sora, amelyet az 1912-ben elhelyezett szennyvízcsatorna építésekor kimozdítottak eredeti helyükről, majd pedig visszahelyezték, de nem eredeti helyükre kerültek a kövek. 5. A DK-i sekrestye területén ugyancsak 1882-ben ismertté vált terrazzo szint fölé 1937-ben védőhelyiség épült (=szerszámoskamra, vízvezeték helye). A terrazzo felszíne felfagyva, részben már elpusztult. Hitelesítő átvágásakor kiderült, hogy alatta kiskváderes homokkősor. funkcióját és korát csak a védőépület elbontása után lehetséges meghatározni. 6. A Mátyás király felé K-i bővítés alapozása részben in situ, részben kiszedett külső, D-i nyomvonala egyértelműen bizonyította, hogy az É-i oldalon ma is meglévő É-i, külső nyomvonalának tükórképi nyomvonaléban helyezkedik el. Alapozási alja közel a talajvíz szintjéig haladt le. A feltáráson részt vett Fülöp Gyula régész, Vári Ágnes rajzoló. Kralovánszky Alán-Fülöp Gyula 153/4. Székesfehérvár, Kossuth u. 9-11. (Fejér m.) (XXX). A Kossuth u. 9-11. sz. területén 1988-ban és az azt megelőző leletmentések során két XIV. sz-i házat, néhány középkori falmaradvényt, továbbá a két középkori ház alapozása alatt a korai királyi vár teraszénak mintegy 45 méternyi szakaszát tértük fel. Idén a teraszon belül és kívül összesen 19 árkot vagy szelvényt húztunk. A teraszon belül feltárt öt szelvényben lényeges középkori objektumra nem akadtunk. A leletanyag tanúsága szerint csupán néhány Árpád-kori cölöplyukat és tűzhely részletet tártunk fel, melyek további ásatások nélkül nem órtolmozho73
