Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)

Közép- és újabb kor

149. Segesd-Pékóföld, úri. Napkőziotlhon (Somogy m.) (XIV). Folytattuk a régészeti kutatásokat a segesdi királnéi civitas, illetőleg későbbi MarczaliBáthori oppidum területén. Az ún. Pékóföldön, a sánc D-i oldalánál kutattuk a civitas É-i védőművét. A sánc legmagasabb részén 2 m-es mélységben többrétegű égésmaradványt találtunk, amel négy rétegben húzódott egymás felett. Legalul 2,5 m táján - már az agyagrétegben - egy legrégebbi (talán XIV-XV. sz-i) égéscsík húzódott. Fölötte XVI-XVII. sz-i pusztulási szintek jelezték a feltöltést, illetőleg a sánckialakítást. A sánc É-i külső talpánál alakították ki a 4,5-5 m hosszú és 4 m mély sáncárkot, amely ugyancsak többrétegű (négy rétegű feltöltődést mutat. Vágyik az Árpád-kortól a törökkor végéig működhetett. A sánctetőn gerendavázas szerkezet is lehetett, amely előtt képezték ki az árkot, majd annak az É-i oldalán a külső, kisebb sáncot. Az ún. Napköziotthon udvarán került elő - a róm. kat. templom előtt - egy XV-XVI. sz-i ház paticsos, téglás alapmaradványa. A templom előtt tártunk fel egy késő középkori útmaradványt. Magyar Kálmán 150/1. Szentendre, Dobozi u. (Pest m.) (XXXII). ABC áruház alapozási munkálatainál néhány pillérnek ásott alapgödörben különböző korú rétegsorokat sikerült megfigyelni. Újkori járószint alatt barna töltésben XVII—XVI. sz-i kerámia anyagot sikerült gyűjteni. Egy helyen égett, szenes, paticsos réteget, talán elpusztult középkori ház padlószintjét észleltük. A pilléralapok többsgében a kiásás aljáig újkori pincebetöltések, s egyéb újkori bolygatási jelenségek mutatkoztak. A terület a középkori Szentendre É-i hatérán van. Tettamanti Sarolta 150/2. Szentendre, várdombi rk. templom (Pest m.) (XXXII). A várdombon álló, keletelt, XIII. sz-i eredetű, gótikus kiépítésű templom külső falkutatását az 50-es években Cs. Tompos Erzsébet végezte el. Most ismét külső felújításra került sor. Ennek kapcsán vizsgáltuk a falazatokat. A korábban megállapítottakat csak kiegészíthetjük, vagyis: a templom teljes falmagasságában középkori. Az első - XIII. sz-i - periódusban épült a sekrestye, melynek ÉNy-i támpillére egyidős az oldalfallal. Régészeti feltárást és belső kutatást nem volt módunkban végezni. Tervező mérnök: Szuromi Imre építész, Szentendre. S. Benkhard Lilla 1 503. Szentendre-Városháza (Pest m.) (XXXII). Az É-i szárny (volt Járási Hivatal) pincéjében, átnyúlóan a kapubejárat alatti pincébe, valamint a K felé szomszédos még két pincehelyiségbe bajor söröző létesítésekor számtalan vezetékárkot ástak meg. Az udvarszinttől 160 cm mélyen, a pince szintjétől még 70-120 cm mélységig lemélyített árkokban végeztünk folyamatos rétegmegfigyelést és leletgyűjtést. Az udvart is átszelte egy csatornaárok. Ez a korábbi 71