Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/42. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)
Közép- és újabb kor
A magtár D-i oldalán folytatódott az egykori várudvar feltárása, amelynek pusztulási rétegeiből és hulladékgödreiből ismét tetemes mennyiségű közép- és újkori leletanyag került elő. A falkutatás tisztázta az egykor emeletes középkori épület földszintjének teljes rendszerét. Az épület K-i és Nyi végében egy-egy kisebb, keresztirányú dongával fedett tér fogta közre a nagyobb, hosszirányú dongával fedett középrészt. A K-i helyiségben feltártuk a donga K-i vállát (a dongát a kb. 85-95 cm) vastag fal belső oldalának teljes téglavastagságú (32 cm) „köpenyezésével" alakították ki), az É-i és a D-i falon a homlokív lenyomatait és egy-egy ablak részűjének maradványait. A középtér hoszirányú dongájának lefaragott válla mind az É-i, mind a D-i falon felismerhető. A helyiség ÉNy-i sarkéban egy falazott kürtő maradványai kerültek elő. A földszinti bejárat e helyiség D-i falának K-i szakaszán volt, de a magtárrá történő átalakítások során elfalazták. A középtér és a Ny-i kisebb helyiség között kettős fal húzódott 120 cm-es közzel, amelyben egy belső lépcső vezetett az emeletre. A közbe vezető ajtó a középtér elpusztult Ny-i falának D-i végében nyilt, boltövének lefaragott csonkját a D-i falon feltártuk. A Ny-i helyiség hasonló volt a K-ihez, a keresztirányú dongára utal a vékonyabb Ny-i fal. Az emelet térosztására nincs adatunk. Az épület D-i hosszoldalán, a középkori udvar felé utólag hozzáépített emeleti reneszánsz loggia húzódott, amely öt 2,7 m-es kiülésű pillérrel egy négy árkádnyílású, vaskos alépítmény nyugodott. A K-i saroknál feltárt nagyobb pilléralap arra utal, hogy a feljárást az épülethez simuló, az árkádrendszerbe foglalt egykorú lépcsővel oldották meg. Az utólagos elfalazásokból számos faragott kőtöredék került elő, egy 45 cm rétegvastagságú, 53x106 cm belméretű,élszedett rácsos ablak több töredéke, egy hozzá hasonló, 32 cm rétegvastagású, 53x69 cm belméretű, élszedett rácsos ablak, báboskorlát töredékei mellett egy nagyméretű nyíláskeretelés kagylós díszű pilasztertöredékei is szerepelnek leleteink között. Szekér György - Tamási Judit 142. Ócsa, volt premontrei monostor (Pest m.) (OMF) A templom belső kutatásának befejezése után az 1989. évi ásatási munk'k a templomkert még feltáratlan területét érintették. A templom ÉNy-i sarkánál sikerűit feltárni a különálló kolostor épületének egy részletét. A kolostor kívül esik a mai templomkert területén. A szeretesek távozásával elhagyottá váló kolostor egy részét a XVI. sz-tól valószínűleg parókiának használták a reformátusok. Az épület D-i zárófalát felhasználták a XV II—XV III. sz-i keritőfal építésénél, úgy, hogy a még álló fal adta annak egy szakaszát. Ugyancsak ezen a területen, a keritőfal belső oldala mellett ovális alakú kürtös kemence maradványai kerültek elő. Homokkő kváderekből és törtkőből vegyesen, agyagkötésbe rakva építették, kívül-belül agyaggal tapasztották. A kemencét kenyérsütésre használhatták. Formája későbbi típust képvisel. Korét XVII. sz. körűire datálhatjuk. A rétegviszonyok arra utalnak, hogy a keritőfalat a kemence pusztulása után építették meg. Az É-i templomtorony pilléralapozésai 65
